Forrás: NOLNem jó üzlet nálunk magyar filmet készíteni
Csákvári Géza, 2005. szeptember 21. 00:00
Magyarországon még a legnagyobb közönségsikerek is legfeljebb nullszaldósak – vélekednek a filmes szakemberek. Beszédes, hogy noha az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a hazai produkciók iránt, még mindig Kern András és Koltai Róbert A miniszter félrelép című 1997-es filmje a legnépszerűbb a rendszerváltás óta.
Bár a vígjátékot több mint 660 ezren látták, információnk szerint még mindig veszteséges a produkció. Egy biztos, a hazai bevételek meghaladják a 210 millió forintot, arra azonban nem kaptunk választ, hogy Andrew G. Vajna és cége, az InterCom mekkora költségvetéssel készítette a kvázi egy helyszínen játszódó mozit.
A második legnépszerűbb hazai film Herendi Gábor Valami Amerikája, amelyre csaknem 530 ezer jegyet értékesítettek a 2003-as bemutató óta, ez több mint 370 millió forintos bevételt jelent, mivel az átlagos jegyár mintegy 500 forinttal emelkedett A miniszter félrelép hat évvel korábbi sikerszériája óta. Herendi Gábor szerint éppen csak nullszaldós a produkció, mert a bevételek 60-65 százaléka a moziké, a maradékon osztozik a forgalmazó és a gyártó. Ágy 90 millió forint bevételük maradt, ez pedig édeskevés: a reklámkampány 30 milliójukba került, további 60 millió pedig magánbefektetés volt, amit épphogy csak sikerült visszafizetni.
Az, hogy egy átlagos magyar – körülbelül 250 millió forintból készülő – produkció nyereséges lehet-e, nagyban befolyásolja, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) milyen mértékben támogatja, és mennyi szponzorációt lehet hozzá szerezni – mondja Herendi. Ez a Valami Amerikánál csupán 15 millió forint, a 456 ezer nézőt elért, igaz, kosztümös Magyar vándornál már 130 millió forint volt.
Ezzel egyetért Koltai Róbert is, akinek a már említett A miniszter félrelép című filmen túl szinte mindegyik munkája elérte a százezer nézőt, az Ámbár tanár úr és a Csocsó pedig a kétszázezret is. Hozzátéve: a magyar filmeknek több nézőjük is lenne, ha a multiplexek nem sorolnák őket hátra a hetente bukó amerikai művekkel szemben. Példaképpen utolsó munkáját, a Világszámot említette, amelyet korábban már többen leírtak, most mégis 90 ezer nézőnél tart.
A hazai filmgyártásban külön kategória a kiemelten, általában különféle alternatív módon támogatott gigaprodukció, amely producerének nincs oka a bevételek miatt aggódni. Ilyen a csaknem 800 millió forintból készült monumentális operafilm, az első filmes Káel Csaba rendezte Bánk Bán, vagy a 2,2 milliárd forintos büdzsével megtámogatott Széchenyi-mozi, a Hídember. Ezeket a filmeket a Fidesz-kormány közvetlenül a minisztériumon keresztül támogatta, előbbit csaknem százezren, utóbbit 290 ezren látták.
Ettől a gyakorlattól némiképp eltér a szocialista kormány idején készült Sorstalanság, a 2,7 milliárd forintos költségvetésű mozit 920 millióval támogatta az MMK. Igaz, amikor a munkálatok úgymond anyagi okok miatt leálltak, áthidaló hitelben is részesült. Legalább sokan látták, jelenleg – nem számítva a DVD-ét (az adatokról ez esetben sem kaptunk felvilágosítást) – 444 ezer nézőnél, és 263 millió forintos bevételnél tart Koltai Lajos műve.
A magyar filmek piacképességén erősen javítana, ha el lehetne adni őket külföldre. Herendi szerint erre egy közönségfilmnek kevés lehetősége van, kevés pénzért. Mint Hutlassa Tamás producer lapunknak korábban nyilatkozta, még a nagy nemzetközi fesztiválkarriert befutott Kontrollnak sem volt számottevő a külföldi eladásból származó bevétele. Bár konkrét választ erre sem kaptunk, lapunk információi szerint a Sorstalanság is kapós külföldön. Eddig több mint húsz európai és amerikai országba, illetve Ausztráliába adták el forgalmazásra.
