Forrás: Népszava

Nem csak akkor vinném el a fizika családfáját bemutató kamara kiállításra a Magyar Szabadalmi Hivatal Konferenciatermébe diákjaimat, ha történetesen fizikatanár lennék, hanem akkor is, ha történelmet oktatnék. Az emberiség históriáját ugyanis nem első sorban hadvezérek és királyok alakítják, hanem tudósok, mérnökök, fizikusok is. Erre is emlékeztet a Fizika Évének egyik jelentős eseménye, a Szellemi családfa című tárlat, amely szeptemebr 15-29-ig látható a Garibaldi utcában.

A múlt héten a Műszaki és az Elektrotechnikai Múzeum közreműködésével megnyílt Garibaldi utcai kiállításon a fa ötlik a látogató szemébe.

Gyümölcsök helyett arcképek függenek az ágakon.

A kétszáz éve folyamatosan gyarapodó magyar fizikus család két nagy alapítója Jedlik Ányos és Eötvös Loránd volt, magyarázza Patkós András akadémikus, a Fizikai Társulat elnöke. Ők formálják a magyar fizika vaskos törzsét. Jedlik 95 évet élt meg. Az életútat hőstettek szegélyezik: például értékes iratok önfeláldozó mentése az 1849-ben a Heintzli által ostromlott égő Buda várából. Szerzetesi cellájában készült az első magyar nyelvű természettan- (azaz fizika)könyv. A cellához kapcsolódó Jedlik féle műhelyében készültek a 19. század elektromos technikájának akkor élenjáró műszerei: az egyenáramú forgó gép, továbbá a villámfeszítő gép és az egyenáramú „forgany”. (A megnyitó másik előadója fel is hívja a szellemes nyelvújítási szóra a figyelmet).

Jedlik életútja Eötvös Lorándéval, a magyar fizika másik óriásával a Eötvös Lórán Fizikai Társulatban érintkezik. Eötvös világhírt szerző torziós ingája,amely 1890-ben készült, a század egyik legszellemesebb eszköze volt. „Egyszerű mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajt” írta az alkotó…”Ilymódon a földkéreg oly mélységeibe pillantunk be, ahová szemünk nem hatolhat be és fúróink el nem érnek.” Eötvös kora nagy európai zsenije volt, munkássága kiterjedt tudományának többféle ágára. Ragyogó pedagógus és tudományszervező.Iskolateremtő. S a később róla elnevezett fizikai társaság megalapítója. Ez a társaság mindenkit befogadott, aki tanárként, feltalálóként, elméleti kutatóként bármiféle jeles doglot művel a természettudományért…

Barthoniek Gézánál áll meg a kapaszkodó tekintet a szellemi családfán. Ö már nem csupán a fizika óriása, hanem a magyar tudomány számos ágáé. A java értelmiség Magyarországon az általa irányított, vezetett Eötvös kollégiumban tanult. Elméleti tudósok, pedagógusok, mérnökök, iparfejlesztők sora kerül ki onnan és később követik társadalomtudósok, polihisztorok.

Patkós professzor keze Rácz tanár ur arcképéhez kúszik fel. A megnyitón a Fasori Evangélikus Gimnázium nagyszerű tanárát említi, aki Nobel díjasokat nevelt. Az atomkutatás egyik zsenijét: Wigner Jenőt, meg a számítógép atyját: Neumann Jánost. Mindketten azok közé tartoznak, akik Amerikában – Hitler elől menekülve – szereztek hírnevet a magyar tudománynak. Öten voltak az Amerikába szakadt, emigráns fizikus „marslakók”, akik érthetetlen és furcsa nyelven beszéltek Amerikában egymás közt. (Tréfás amerikai tudóstársak szerint hihetően azért, mert egyenesen a Marsról szalajtották őket). Micsoda fura grimasza a sorsnak: a fasizmus elől menekült tudósok az Amerikával szmben is vívott háborúban szereztek hírnevet elhagyott hazájuknak.

A fa egy másik ága a mérnököké, konstruktőröké, akik persze nagyjai az elméleti fizikának. Köztük van a kalandos életű Békesi György, aki kutató mérnök létére a orvosi tudományokban szerzett érdemekkel lett Nobel díjas. S még egy nagy polihisztor: a szintén természettudós Polányi Mihály, aki hatalmas társadalomtudományi gondolkodóként lett igazán nevezetes, miutána vigággazdaság és az emberi haladás gondjai foglakoztatták.

Egy másik ág-bog a szellemi családfán végül azoké a fejlesztő mérnököké és polihisztoroké, akik egyszerre vezettek laboratóriumokat ugyanakkor gyakorlati találmányok megvalósítói és diadalra vívői is voltak. Konstruktőrök, üzletemberek és humanisták. Ilyen óriás volt Bay Zoltán, az újpesti Tungsram tudós mérnöke, aki üldözött zsidó kollegáit mentette a német megszállás idején. 1945 után hagyta el hazáját, hogy mindig hű maradjon hozzá és gyarapítsa – történetesen Németországban – a hírnevét. Gyerekek – mondanám tanárként itt a Garibaldi utcában -, ilyen bonyolult a történelem. Tudósok alakították ezt a történelmet.

N. Sándor László

N Sándor László

Comments are closed.