Csákvári Géza, 2005. szeptember 17. 00:00
A magyar szakemberek sokat tettek hozzá a történethez Hat hét intenzív forgatás után tegnap este Párizsba utazott Steven Spielberg, és az 1972-es müncheni nyári olimpia tragikus eseményeit követő izraeli hajtóvadászatot bemutató München című készülő filmjének nemzetközi stábja. A magyarországi forgatásról és az itt szerzett tapasztalatokról beszéltünk az Oscar-díjas rendezővel.
– A München számos európai városban játszódik, Budapest kivételével. Miért pont emellett döntött mégis?
– Ennek a városnak rengeteg arca van. A Münchenhez francia, svájci, angol, olasz és több német helyszínre volt szükségem, ez a város képes arra, hogy vizuálisan helyettesítsen szinte minden európai várost.
– A hazai szakemberekkel is ennyire elégedett?
– A magyar stáb tudása első osztályú, amiben eltér az amerikai gyakorlat, hogy sokkal gyorsabban dolgozunk. Én még az átlagosnál is intenzívebben forgatok, kicsit meg is lepett, hogy azonnal felvették a tempót. Akik részt vettek ebben a munkában, rengeteget tanulhattak az amerikai filmkészítésről. Ha eltekintünk a technikai kérdésektől, minden filmkészítő közös céllal dolgozik, érzelmileg is érintett lesz, hogy minél professzionálisabb művet hozzon létre. A magyar szakemberek sokat tettek hozzá a történethez.
– Akadt valami, amivel nem volt elégedett? Mit kéne még Magyarországnak tennie, hogy még több olyan nagyszabású produkciót csábítson ide, mint az öné?
– Ha eltekintünk a remek helyszínektől, a magyarországi forgatás mellett az új filmtörvényük biztosította húszszázalékos adókedvezmény szólt elsősorban. Ez nagyon komoly, versenyképes ajánlat, de ez csak a kezdet. Elképedve tapasztaltam, Budapesten nincs egy olyan hivatal, amely egységesen rendelkezett volna területfoglalási ügyekben. Abszurd, hogy az előkészítések során minden egyes kerület polgármesterével külön kellett egyezkedni. De azt sem tapasztaltam máshol, hogy nincsenek egységesítve a közterület-foglalási díjak, és alkudozni kényszerül az ember. Ezen felül pedig néhány nemzetközi szintű hangstúdió nagy csáberő lehetne.
– Hallott esetleg Andy Wajna etyeki beruházásáról?
– Igen, Wajna többször meglátogatott a forgatás során. Ha elkészül az a stúdiókomplexum, akkor az is fontos mérföldkő lesz.
– Ha már szó esett a látogatókról, Szabó István is többször járt a forgatáson.
– Nagy tisztelője vagyok Szabó Istvánnak, az Apa, a Mephisto és a Napfény íze a kedvenc filmjeim közé tartoznak. Most találkoztam vele először. Úgy gondolom, ő Magyarország legnagyobb értékeinek egyike. Számos nagy rendezővel találkoztam életemben. John Forddal például tizennégy éves koromban, később David Leannel, Francois Truffaut-val és most Szabó Istvánnal. Ami közös ezekben a klasszikus alkotókban, hogy noha igazi individuumok, s mindegyikük a saját történetét meséli el, de mégsem ragadnak meg szűken vett kulturális közegükben. Műveik a világon mindenhol értő közönségre találnak. Egyetértettünk abban, hogy egy jó történet és egy mozi az egész világot egyesíteni tudja, s hogy manapság éppen ez a filmrendező dolga.
– Ha már említette Truffaut-t, vele nemcsak találkozott, de a Harmadik típusú találkozásokban felkérte az egyik főszerepre.
– Truffaut lélekben nagyon fiatal volt, és fergeteges humorérzékkel áldotta meg a sors. Imádta a gyerekeket, ő volt az, aki meggyőzött, hogy alighanem róluk, nekik a legfontosabb filmet készíteni. Ennek eredménye volt évekkel később az E. T. – A földönkívüli.
– Egyik este együtt vacsorázott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Miről beszélgettek?
– A miniszterelnök nagyjából ugyanarra volt kíváncsi, mint ön. Megígértem neki, hogy az összes kollégámnak ajánlani fogom, ők is dolgozzanak itt. De ettől függetlenül szerintem nemcsak a filmeseknek kellene ellátogatniuk Magyarországra. A gyerekeim több mint négy hetet töltöttek itt velem, és mindennap tanultak valamit csupán azzal, hogy meglátogattak valamilyen történelmi nevezetességet. Vagyis ők már sokkal többet tudnak az országról, mint én, aki szinte csak a kamerámon keresztül láttam.
– Eddig egyik filmjéről sem árult el részleteket, mielőtt az elkészült volna. Kérdezhetem a Münchenről?
– A filmjeim sokkal világosabbak a szavaimnál, érthetőbben fejezik ki a gondolataimat. A mondanivalóm ott van bennük. Nem szeretem hatásukat, a Münchenét sem fogom, előre csökkenteni. Velük kapcsolatos kérdésre csak akkor válaszolok, ha már láttuk őket, és beszélgetni tudunk róluk.
– És mit gondol arról a sajtóbotrányról, amely szerint valaki a stábjából azt nyilatkozta, hogy ez a filmforgatás a legnagyobb dolog, ami Magyarországon megtörténhet?
– Azt, hogy ez képtelenség. Rég halottam ekkora marhaságot. Egy biztos: a legfontosabb dolog, ami ma történhet Magyarországon, az nem egy filmforgatás. Sokkal fontosabb, hogy megerősödjön a gazdaság, hogy az oktatás színvonala javuljon, csökkenjen a munkanélküliség, és hogy az emberek elégedettek legyenek az életükkel.

