Az ENSZ-csúcson felszólalt Ariel Saron izraeli kormányfő és Hugo Chavez venezuelai elnök is
New Yorkban folytatódik a diplomáciai nagyüzem. Bár az ENSZ-reformok többségét még napirendre sem tűzték, a másfélszáz állam- és kormányfő jelenléte számos kétoldalú tanácskozást tesz lehetővé. A világszervezet központjában a legnagyobb érdeklődést az új iráni elnök és az ország nukleáris programja váltotta ki.
Az Európai Uniót képviselő német-brit-francia trió arra próbálta rávenni az új iráni vezetést, hogy az függessze fel felújított nukleáris programját, és tárgyalásokkal rendezze a vitás kérdéseket.
Az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács elé akarja vinni Irán ügyét, mivel szerinte Teherán titokban atomfegyverek előállítására készül. A vádakat Mahmoud Ahmadinedzsad iráni elnök New Yorkban is visszautasította.
Teherán volt polgármestere kijelentette, hogy országa nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, és technológiáját kész más iszlám állammal is megosztani. Ez a bejelentés nem aratott nagy sikert amerikai kormányzati berkekben. Az iráni elnök a válság megoldására szombati beszédében tesz új javaslatokat.
Chavez képmutatással vádolta Busht
Az ülésteremben folytatódó felszólalások egyhangúságát Venezuela államfője szakította meg, aki az élesen bírálta a világszervezetet és a Bush kormányt. Hugo Chavez szerint a nagyhatalmi érdekek zsákutcába vitték a tanácskozást: a leszerelés, a szegénység ellenes harc, az adósságok kérdése mind kikerült a záródokumentumból. Chavez képmutatással vádolta George Busht a terrorizmus kérdésében.
A venezuelai elnök így fogalmazott, „az egyetlen hely a világon, ahol valaki büntetlenül egy államfő meggyilkolására buzdíthat embereket az Egyesült Államok. Ez történt egy Pat Robertson nevű tiszteletessel, ő nagyon közeli kapcsolatban van a Fehérházzal. Robertson nyilvánosan az én megölésemre hívott fel, és azóta is szabadlábon van. Ez nemzetközi bűntény, terrorizmus, nemzetközi terrorrizmus.”
Saron: most a palesztinok bizonyítsanak
Ariel Saron izraeli kormányfő először szólalt fel annak a világszervezetnek a székházában, amelyet Tel Avivban az izrael-ellenes politika egyik fő védőbástyájának tekintenek. Sharon elmondta: a gázai kivonulás után most a palesztínokon a sor, hogy bizonyítsák valóban békében akarnak élni szomszédjukkal.
A kormányfő úgy fogalmazott, „megbékélésre és a véres konfliktus kompromisszumos rendezésére szólítok fel, amely népeink békéjéhez és megértéséhez vezethet.”
Ghassan Khatib palesztin építésügyi miniszter szerint Saron beszédéből hiányzott, hogy kész újrakezdeni a tárgyalásokat a többi megszállt terület sorsáról. Khatib elmondta a palesztin területek körül épülő fal, a Nyugati part folytatódó megszállása az ottani 240 ezer zsidó telepes sorsa valamint Jeruzsálem kérdése továbbra is komoly akadálya egy tartós békémegállapodásnak.
Híradó

