Forrás: NOL

DNS-minta leplezi le a tetteseket

Fekete Gy. Attila, 2005. szeptember 14. 00:00

A BRFK illetékesei szerint a napokban lezáruló szakértői vizsgálatok áttörést hozhatnak a Kozmai utcai zsidó temetőben június közepén történt sírrongálás ügyében. A rendőrség szerint egyre valószínűbb, hogy gazdasági érdekek motiválták a sírrongálókat.

Június közepén néhány napig zárva tartott a budapesti Kozmai utcai zsidó temető. A június 15-i nyitáskor elborzasztó látvány fogadta a látogatókat és a temető kezelőit. Ismeretlen vandálok 132 síremléket szinte teljesen összetörtek. A tettesek szinte kizárólag viszonylag új, nagy értékű márvány sírköveket rongáltak meg, így az okozott kár is magas, becslések szerint meghaladhatja a 100 millió forintot. Ilyen mértékű sírgyalázás még nem történt Magyarországon.

A kegyeletsértő vandalizmust még a felfedezésének napján elítélte Mádl Ferenc akkori államfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Lamperth Mónika belügyminiszter Bozóki Andrással, a kultusztárca vezetőjével közösen látogatott el a feldúlt Kozma utcai temetőbe, ahol meggyőződését fejezte ki, hogy az egész társadalom elítéli azt a brutális támadást, amit a történelem szemétdombjára való eszmék nevében követtek el. A BRFK vezetője, Budapest főpolgármestere és a zsidó hitközségek öszszesen hatmillió forint jutalmat ajánlottak fel a nyomravezetőnek.

A példátlan pusztítás felfedezésekor a politikusok és a közéleti szereplők többsége rasszista indítékú pusztításnak vélte az esetet. Számos jel azonban már a nyomozás kezdetén ellentmondott ennek a verziónak. A vandálok a temető egymástól távoli részein, kizárólag értékes és új sírköveket rongáltak meg. Olyan elhunytak síremlékeit, akiknek a hozzátartozói még biztosan élnek, s hajlandók áldozni az elhunyt sírhelyének rendbetételére.

Abban az időszakban, amikor a temető zárva volt, s a vandálok feltűnés nélkül rombolhattak, senki nem látott a környéken olyan csoportosulást, sem bőrfejűeket vagy neonáci csoportokat, sem részegen garázdálkodó ifjakat, akik öszszefüggésbe hozhatók lettek volna a támadással, márpedig a nyomozók a környéken élők és dolgozók közül szinte mindenkit kihallgattak.

Miután a hatmilliós jutalom sem hozta meg a várt áttörést (márpedig a rendőrség szerint ha garázdák dúlták volna fel a temetőt, ennyi pénzért egyikük biztosan megszólalt volna), a nyomozók figyelme a „sírkőmaffiára” terelődött. Tóth Gábor ezredes, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese lapunknak elismerte: több bejelentést kapott a rendőrség arról, hogy az ügy hátterében a helyi sírkövesek állhatnak. Többen nevüket és arcukat is vállalva, mások névtelen bejelentőkként olyan történeteket meséltek el a nyomozóknak, amelyekből arra következtettek, hogy az ügyben érintett – a rongálásban pedig anyagilag érdekelt – lehet a temetőgondnokság néhány munkatársa és a helyi sírkövesek egy része.

Tóth ezredes nyilatkozatában ennél messzebbre nem kívánt menni. Mint fogalmazott, 99 százalékos valószínűséggel kizárták a rasszista motivációt és a közönséges garázdaságot is. Most azt vizsgálják, kiknek állhatott érdekében ekkora pusztítást végrehajtani, anyagi értelemben kik jártak jól a történtek miatt.

A rendőrség korábban már bejelentette, hogy a temetőben a tettesek azonosítására alkalmas nyomokra bukkant. A Népszabadság értesülése szerint olyan eszközökről lehetett DNS-mintát venni, amelyekről kétséget kizáróan bizonyítható a sírrongálás ténye. Úgy tudjuk, a nyomozók már számba vették a lehetséges felbujtókat, és a környezetükben feltérképezték azokat a személyeket, akik a sírrombolást elkövethették. Az, hogy köztük vannak-e azok, akik a sírrongáláshoz használt eszközöket (s azokon a nyomokat) hátrahagyták, napokon belül kiderülhet a szakértők jelentéséből.