Forrás: Népszava

Tegnap pár perccel reggel hét után az utolsó izraeli katona is elhagyta a gázai övezetet, a gázai hadosztály parancsnoka, Aviv Kohavi tábornok jelképesen bezárta Kiszufim határátkelőhely kapuját és ezzel véget ért a Gázai övezet 38 éve tartó izraeli megszállása. Ez idő alatt ebben a térségben 193 izraeli katona és 79 polgári személy vesztette életét, a palesztin áldozatok száma ezernél többre tehető. Egy izraeli ellenzéki politikus szerint „nem az a kérdés, miért vonult ki Izrael Gázából; hanem az, mit keresett Gázában 38 éven át?”

A kivonulás utolsó szakaszát szorosan egyeztette az izraeli hadsereg és a palesztin biztonsági erők. Az előre megállapodott időrend szerint a palesztinok néhány perccel azután léptek a lerombolt zsidó települések területére, hogy az utolsó izraeli katona is elhagyta azokat. Néhány figyelmeztető lövés hangzott el, de egyik oldalon sem voltak halálos áldozatok vagy sebesültek. Röviddel később palesztin tömegek özönlötték el a településeket – és mint előrelátható volt, első dolguk az épen hagyott zsinagógák lerombolása és felgyújtása volt. A kevésszámú palesztin biztonsági ezt nem tudta, talán nem is akarta megakadályozni. Mahmúd Abbász palesztin elnök kijelentette, hogy miután az izraeliek eltávolítottak minden vallási kegytárgyat a zsinagógákból, azok már nem minősülnek „szent helynek”. Az izraeli kormány döntését, hogy épen hagyja a zsinagógák épületeit, nem csak izraeli, hanem külföldi politikai körök is bírálták. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint, döntésével az izraeli kormány olyan helyzetbe hozta a palesztin vezetést, hogy bármit tesz, ellenérzéseket és kritikát vált ki.

Az izraeli kivonulás Gázából „a palesztinok legörömteljesebb napja volt az elmúlt száz évben”, mondta Abbász, „de ez még csak az első lépés az önálló palesztin állam felé. Ez még nem a szabadság, hanem csak a börtön falainak kiszélesítése”. A kivonulás befejeztével egyébként Saul Mofaz védelmi minisztertől Simon Peresz miniszterelnök-helyettes veszi át a palesztinokkal fenntartott kapcsolatok irányítását. „Büszke vagyok rá, hogy megtaláltuk a módját kivonulni Gázából”, mondta tegnap Peresz. „De most arra kell ügyelnünk, hogy Gáza ne legyen elzárt terület, sem állandó segélyekre utalt népkonyha. Csak a gázai gazdaság fejlesztése lehet gátja az újabb terror-akcióknak és forrása a békés együttműködésnek”.

A kivonulás józanítóan hatott a palesztin közvéleményre is. Annak ellenére, hogy a Palesztin Közvéleménykutató Intézet által végzett felmérés szerint a palesztinok 84 százaléka véli úgy, hogy a kivonulás az ellenállás eredménye volt (40 százalék a Hamasznak tulajdonítja a sikert) – a megkérdezettek 77 százaléka támogatja a tűzszünet folytatását, 62 százalék ellenzi, hogy az izraeli kivonulás után terror-támadásokat kezdeményezzenek Gázából, 56 százalék ellenezte a néhány héttel ezelőtt végrehajtott öngyilkos merényletet Beer Sevában és 60 százalék egyetért azzal, hogy le kell szerelni a szélsőséges palesztin szervezetek fegyveres alakulatait. Összegezve: a palesztinok többsége most már inkább békében és nyugalomban szeretne élni.

Yehuda Lahav (Tel-Aviv)

Égő zsinagóga előtt ünnepeltek a bevonuló palesztinok Necarim településen

Fotó: Reuters