Forrás: NOL

R. Hahn Veronika, 2005. szeptember 13. 00:00

Részben aranyozott, ezüstből készült ivókürt, i. e. 5-4. század Páratlan és megismételhetetlen élményben lesz részük jövő év január 8-ig a British Museum, a világ egyik leggazdagabb múzeuma látogatóinak. Az Iráni Nemzeti Múzeum, a Perszepolisz Múzeum és a British Museum közös szervezésében, a párizsi Louvre részvételével megnyílt tárlat az ókori Perzsia gazdagságába és hatalmába enged bepillantást.

A nagyszabású, látványos és informatív show az i. e. 550-330 közötti időszakot fogja át, amikor a perzsák, élükön Kürosz, Dareiosz és Xerxész királyokkal az ókori Közel-Kelet legnagyobb birodalma felett uralkodtak. Mint ahogy azt rögtön az első teremben látni, a határok Észak-Afrika és az Indus völgye, illetve Közép-Ázsia és a Perzsa-öböl között húzódtak. A politikai szempontból is áttörést jelentő kulturális esemény sajtóbemutatóján John Curtis kurátor beszámolt arról, hogy a kiállítás két és fél év erőfeszítéseinek eredménye. Az elmúlt hónapokban iráni tisztségviselők komoly ellenállást fejtettek ki azzal szemben, hogy a nemzeti örökség felbecsülhetetlen darabjait Nagy-Britanniának adják kölcsön, de a korábbi reformer elnök, Khatemi által kiadott engedélyt végül nem vonták vissza. A British Museum viszonzásul két évre Teherán rendelkezésére bocsátja londoni kiállítása és egyben állandó perzsa kollekciója egyik legértékesebb darabját, az úgynevezett Kürosz-cilindert. Ez az ékírásos, kis henger alakú dokumentum hordozza a kiállítás egyik fontos üzenetét, hiszen gyakran hivatkoznak rá az emberi jogok első deklarációjaként. A görögök által a perzsák vallási türelmetlenségéről festett képpel ellentétben Kürosz a tolerancia felé nyitott, és valószínűleg az ő korában térhettek vissza a zsidók Jeruzsálembe, hogy újjáépítsék a szentélyt.

A kiállítás kitűnően érzékelteti a világ első nagyhatalmának lenyűgöző építészetét, Perszepolisz és Szúza extravagáns királyi palotáit. A gazdagon és részletesen díszített domborműveken – 1892-ben egy brit expedíció készített öntvényeket az eredetiről – a földkerekség minden tájáról érkező küldöttségek nyújtják át ajándékaikat a Nagy Királynak. Korlátlan gazdagságról árulkodnak a monumentális pillérek és gondosan kimunkált szoboralapzatok. John Curtis reményei szerint a figyelmes látogatót a reliefek látványa meggyőzi arról, hogy sokkal inkább az athéni Parthenon szobrai tükröznek perzsa befolyást, mint fordítva, ahogy korábban feltételezték.

Aranyfogat az oxusi kincsből, i. e. 5-4. század

A pazarlás további jele, hogy akárhová pillantunk a kiállításon, mindenütt arany- és ezüsttárgyak – étkészletek, evőeszközök, ékszerek – csillognak-villognak. Ezeket a hatalom demonstrálására is használták. Az egyik aranykehelybe be is van vésve „Xerxész király” neve. A legbecsesebb, férfiak és nők által egyaránt használt ékszerekbe parányi féldrágaköveket, üvegeket, strasszt illesztettek. Az akhaimenida ékszerészet eme különleges technikájáról számos kiállítási tárgy tesz tanúbizonyságot, többek között egy szúzai temetkezési helyen fennmaradt karperecek, fülbevalók. A leglátványosabbak közül való a két griffmadár alkotta karperec és egy arany harciszekér-modell.

John Curtis reméli, a tárlat „segít eloszlatni azt a mítoszt, hogy az ókori Perzsia kíméletlen, despota hatalmi mechanizmus volt”. Ami pedig a kiállítás címét illeti, az arra vonatkozik, hogy „Nyugat-Európa elfelejtette a perzsa birodalmat”.

A kiállítás naponta 10-től 17.30 óráig, csütörtökön és pénteken 20.30-ig tekinthető meg. A belépődíj 8 font.

London, 2005. szeptember