Forrás: Magyar Hírlap

A szélsőséges muszlimok választhatnak

Akinek nem tetszik az európai értékrend, nem óhajtja a parlamenti demokráciát, és a keresztény-zsidó hagyományokhoz képest magasabb rendűnek tartja az iszlámot – távozzon. Ez csak az egyik vélemény volt azon a konferencián, amelyet az iszlám okozta kihívásról, Törökország EU-csatlakozásáról, az európai identitásról rendeztek nemrégiben Potsdamban.

A szélsőséges muszlimok választhatnak: vagy elfogadják az európai értékrendet, és tartják magukat az Európai Unióban érvényes törvényekhez, vagy mennek a börtönbe, esetleg elhagyják választott hazájukat. „Ha most nem lépünk, ha toleranciával viseltetünk – például a többnejűséget illetően – az életünket, kultúránkat felforgatni akaró muzulmánokkal szemben, akkor saját halálos ítéletünket írjuk alá.” Aki erről beszél, egy jeles brit újságíró, Melanie Phillips, a Daily Mail vezető szerkesztője. Akik tátott szájjal, helyeslően bólogatva, netán felháborodott arccal hallgatják őt, a nemzetközi médiaelit képviselői, köztük Lord Weidenfeld, a konferencia fő szervezője, brit és izraeli egyetemek díszdoktora, Oskar Bronner, a bécsi Standard alapító-főszerkesztője, Paul Lendvai, a magyar származású befolyásos kommentátor, a Springer csoport egész vezérkara, a Financial Times, a Times főszerkesztője, Günther Verheugen, a Európai Bizottság alelnöke és Denis MacShane, a brit kormány Európa-ügyi minisztere.

Iszlám = fasizmus?

Melanie Phillips halálosan komolyan gondolja, amit mondott. „Nem provokálni akartam. A valós helyzetről beszéltem, abból vonom le a következtetéseket – mondta el lapunknak. – Londonban, Madridban ártatlan emberek vérét ontották, csak azért, hogy megüzenjék: mindaddig nem hagynak bennünket békén, amíg nem formáljuk át a rendszert az ő szájuk íze szerint” – magyarázta. A kérdésre, nem fasiszta álláspont-e, hogy egy vallási csoportot akar kiűzni Európából, szinte tüzet hányt a szeme. „Az a fasizmus, ahogy az iszlám szélsőségesek gondolkodnak, és ahogy az általuk vizionált összeesküvésekre reagálnak: terrorakciókkal, megfélemlítéssel, a gyengébbek zsarolásával. Vagyis én inkább antifasiszta harcot hirdetek” – állította, hozzátéve: ha nem lépünk fel a lehető leghatározottabban ellene, a szélsőséges iszlám maga alá temet bennünket – először fizikailag, lelkileg, majd kulturálisan.

Európa határai

A brit újságíró nézeteit a tanácskozáson részt vevő pakisztáni és indiai kolléga félelmetesnek és a szélsőséges iszlámhoz hasonlóan veszélyesnek találta, mások viszont megbocsátóan úgy kommentáltak, hogy „Melanie-t nyilván nagyon megviselte a londoni merényletsorozat, és most egy kicsit elragadtatta magát”.

Egyetlen német résztvevő sem vette a védelmébe a brit újságírónőt (meggyőződésből vagy öncenzúra okán, de főként azért nem, mert „egy német ilyeneket nem mondhat”). Rejtetten ugyan, de lényegében mégiscsak hasonló érveket hallani ugyanakkor komoly németországi körökből Törökország EU-tagsága kapcsán. A minap Wolfgang Schäuble, a CDU frakcióvezető-helyettese találkozott külföldi újságírókkal. Egy török tévés megjegyezte, hogy nem értik, miért váratja Európa negyven éve Ankarát. A válasz: „Látja, nyilván nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy mi törökök és maguk európaiak. Erről van szó – Törökországnak egy piciny része tartozik földrajzilag Európához. Az ön hazájának szellemiségében, kultúrájában, történelmében más értékek kaptak és részben kapnak ma is prioritást, mint az Európai Unióhoz tartozó, illetve hamarosan csatlakozó nemzeteknél. Meg kell húzni Európa, az Európai Unió határait. Ha nem tesszük meg, beláthatatlan veszélyek fenyegetik az európai értékrendet” – mondta a politikus.

Vitában Brüsszellel

Schäuble véleményét osztja a németek több mint fele, és lényegében ez a kereszténypártok hivatalos Törökország-politikája. A szeptemberi választáson esélyes CDU meghatározó politikusai – köztük Angela Merkel kancellárjelölt – nem fogadják el, hogy a dolgok a korábban kidolgozott menetrend szerint menjenek tovább, és Törökország teljes jogú EU-tagságáról kezdődjenek meg a tárgyalások. Ezzel azonban éles vitába kerültek Brüsszellel. „Ha félünk a terrorizmustól, ha meg akarjuk menteni Európát az iszlám radikalizmustól, akkor mindenekelőtt fel kell venni Törökországot. Egyébként sem lehet szó a történelem kerekének visszaforgatásáról. Törökországgal – ha esik, ha fúj – meg fogjuk kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat” – mondta Postdamban Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke.

Kertész Éva, Potsdam