Forrás: NOL

Varsányi Gyula, 2005. augusztus 29. 00:00

Kép: Móricz Simon Ha teheti, nyáron kertészkedik, szeptemberben pedig a turisták által már elhagyott Balaton mellett tesz nagy sétákat Osztovits Levente, az Európa Könyvkiadó igazgatója. Egyébként pedig sokat olvas, ez foglalkozásából is következik.

Kérésünkre friss olvasnivalót kínál, méghozzá rokon témájú, szemléletű műveket. Nemrég volt Budapest vendége a Real Madrid, és a csapat színeiben az angol futballsztár, David Beckham. Ennek kapcsán a világ egyik legsikeresebb sportújságírója, Jimmy Burns Beckham és Spanyolország című, magyarul most megjelent kötetére hívja fel a figyelmet. Mint mondja, nem a szokásos sztáréletrajzot olvashatjuk benne, hanem annak történetét, hogyan jött létre a Real Madrid nevű társadalmi képződmény, beágyazódva a spanyol históriába. Ide kapcsolódik a megszállott Arsenal-szurkoló („arsenalkoholista”), Nick Hornby ugyancsak új, Fociláz című kötete, amely szenvedélyes írói vallomás a fociról.

Az élő művészetre térve, úgy véli, e hét hazai programjának savát-borsát a Zsidó Nyári Fesztivál adja. A rendkívül ambiciózus kínálatban van néhány, egészen kitűnő rendezvény az olyan hagyományosokon kívül is, mint például a kántorverseny. Ilyen a Budapesti Klezmer Band, valamint Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes közös koncertje a pesti zsinagógában szerdán, amelyre ő is elmenne. – Ki fog derülni – mondja -, hogy a két stílus a világzene jegyében nem áll messze egymástól.

A dzsessz világából is talált érdekes koncertet, méghozzá a pesti Columbus hajón, ahol még nem járt ugyan, de a zongorista Vukán György trióját (Balázs Elemér dob, Berkes Balázs bőgő) szívesen meghallgatná ott csütörtökön vagy pénteken, mert az előadókat ismerve, a klasszikus és érzékeny dzsessz olyan stílusát szólaltatják meg, amelyre ő is fogékony. Ugyanitt egy másik, elsőrangúnak ígérkező hangverseny is lesz, Oláh Kálmán szextettjének föllépése, világhírűnek mondható muzsikusokkal. – Ezen a hajón nyilvánvalóan meglesz az a pompás hangulat – fűzi hozzá -, mint amilyennel akkor találkozott, amikor amerikai dzsesszt hallgatott New Orleansban, huszonöt éve.

A komolyzenei program is kínál számára egy kitűnő párosítást: Mendelssohnt és Goldmarkot. A nagyközönség körében fölfedezésre vár Goldmark hegedűversenye, több nyitánya, kamarazenéje. Mendelssohnról pedig megjegyzi, bármikor úgy hallgathatja az ember, hogy a végén kibékül a világgal. – Ez nem olcsó optimizmus – teszi hozzá -, hanem zenéjének lényege. Támadták is érte. Ma viszont úgy látjuk, a szélsőséges romantika helyett az ő klasszicizmussal kevert romantikája talán nagyobb segítség a ma élő embernek, mint Berliozé.

A Szenthelyi Miklós vezette Magyar Virtuózok Jandó Jenő zongoraművésszel és a kiváló operistával, GregorJózseffel együtt szólaltatják meg a két szerző műveit vasárnap ugyancsak a pesti zsinagógában.

Majd arról beszél, nem érti, miért nem jött rá eddig senki, hogy Sólem Aléhem levélregényét, a Marienbadot „az isten is színpadra teremtette”. Mert nem igaz, hogy a műfaj eleve ellentmond a színháznak, számos levelezésből írtak már darabot. Itt arról van szó, hogy a XIX-XX. század fordulóján a jobb körökbe tartozó zsidó családoknak illett elmenniük Marienbadba, több okból is. Részben a gyógyító fürdő miatt, részben azért, hogy megházasítsák fiukat, lányukat. Ebből az egész évben tartó kavalkádból kitűnő humoros helyzetek adódnak, az ezt fölvillantó levelek nyelvi stílusát elragadónak tartja (jiddis nyelven adják az előadást, magyar felirattal). Igazi jó teátrális ötlet a Marienbad színre vitele a Belvárosi Színházban – ugyanígy üdvözli a Gorsiumi Nyári Játékok Aiszkhülosz-bemutatóját is, amely az Oreszteia-trilógiát eleveníti meg. A klasszikus családi tragédia drámaisága nem a látványban, hanem a retorikában bontakozik ki, ami megnehezíti a színre vitelt. A rendező Pécsi Ildikó bizonyára jól oldja meg a feladatot.

A mozgóképes műfajban nem mozit, hanem az HBO tévés mozicsatorna egyik filmjét ajánlja e hétre: a keddi Sylvia címűt. Ez Sylvia Plathról, a tragikus sorsú angol költőnőről szól, Gwyneth Paltrow és Daniel Craig főszereplésével. A sérülékeny lelkű, ám zseniális költőnő remekmívű verseit és az Üvegbura című regényét hagyta ránk, amely maradandónak bizonyult. Alakjának fölelevenítése ezért is érdekes