Forrás: NOL

Kenyeres Bálint kapta a kisjátékfilmes fődíjat Szarajevóban

Csákvári Géza, 2005. augusztus 29. 00:00

A díjazottak, középen fehér ingben Kenyeres Bálint A magyarok nagyon sötét, depresszív témákat dolgoznak fel – lehetett hallani többször is a szombaton véget ért XI. szarajevói filmfesztiválon. A régió vezető filmes eseményének címére törő – Karlovy Varytól szeretnék ezt elhappolni – mustra az idén először hívott magyar filmeket versenybe: Pejó Róbert Adrián Dallas Pashamende című romadrámája, Mundruczó Kornél abszurd operafilmje, a Johanna és Kenyeres Bálint egy snittel felvett akció-etűdje, a Before Dawn mérte össze erejét a régió legjobbjaival. És sikeresen debütáltunk: Kenyeres művének ítélte oda a zsűri – amelynek az Oscar-díjas Alexander Payne volt az elnöke – a kisjátékfilmes fődíjat.

De a nagyjátékfilmek terén sem kellett szégyenkezni, a Dallast fokozott érdeklődéssel fogadta a bosnyák közönség. A helyi sajtó a film eredetiségét emelte ki, megemlítve, hogy azért van benne egy „kusturicás jelenet”. A sajtótájékoztatón pedig leginkább a magyarországi cigánykérdést feszegették az újságírók, akiknek az egyik főszereplő, Nyári Oszkár kifejtette, hogy a romák lettek a rendszerváltás legnagyobb vesztesei, integrációjuk azóta „lesöpört téma” minden fórumon.

A Dallas cselekménye miatt is beleillett a déli filmek közé, szinte mindegyikük a kisemberek világára összpontosít. Csakúgy, mint a fődíjas bolgár, Lady Zee című mozi. Főhőse az árvaházban felnőtt Zlatina meg barátja, Lechko. Kettőjük történetét gyermekkoruktól kezdve követjük nyomon, amikor Zlatina elhatározza, hogy soha nem vesz föl női ruhát, mert akkor prostituált lesz. Később pártfogásába veszi az egykori olimpiai bajnok sportlövő, aki szintén csak kihasználja a lány mesterlövészi képességeit. A cselekményt Zlatina életfelfogása mozgatja, miszerint érzelmek nincsenek, csak szex, és egyébként úgyis mindenért meg kell küzdeni az életben. A sors fintora, hogy végül egy görög bordélyházba kerül, ahonnan Lechko szabadítja ki. Zlatina szerelmes lesz a fiúba, aki gyermekkora óta árnyékként kísérte, és gyermeket szül neki. – Talán nem késő mindent újrakezdeni – kommentálta művét Georgi Djulgerov rendező.

Szarajevó már csak azért is fontos, mert amit a politika szétvert, azt a kultúra újjáépíti: itt nemcsak találkoznak, de koprodukciók formájában újra egyesültek az egykori jugoszláv tagállamok. Önállóan nehezen megy, Szlovéniában évente négy, Horvátországban két, Albániában egy film készül el (nálunk húsz). Bár a gyűlölet és háború nyomai még sok épületen láthatók, érezhetően új, liberálisabb szelek fújnak Szarajevóban. Az is beszédes, hogy Koszovó is külön országként jelent meg a fesztiválon. Sőt Isa Qosja Kukumi című drámája a zsűri különdíját is megkapta. A film a háború borzalmait mutatja be három mentálisan sérült ember bolyongásán keresztül. Rengetegszer láttuk, hallottuk már azt az üzenetet, hogy egy háborúban a bolondok a normálisak, a normálisak a bolondok, de Isa Qosja annyira költőien meséli, hogy teljesen frissnek hat ez a megállapítás. Az utolsó jelenet pedig gyönyörűen szimbolizálja a politikát is: hősünket agyonlövi egy nyugati SFOR-katona, pedig csak a furulyáját akarta elővenni, hogy játsszon neki. Na, ennyit a békéről Koszovóban.

Témája miatt érdekes volt még a Munka szabaddá tesz című szlovén versenyfilm is, amely egy munka nélküli szerelő családjának szétesését mutatja be, erősen éreztetve, hogy az EU-csatlakozásnak sok vesztese van Szlovéniában. Ahogy Damjan Kozole rendező lapunknak fogalmazott, az egyre növekvő munkanélküliség lassan felszabdalja a szlovén társadalmat.

Egy-egy filmfesztivál nemzetközi elismertségét meghatározza, hogy hány és milyen hírességet tud felvonultatni. Az információs programban szereplő Layer Cake című angol thriller vetítésére odaráncigálták az éppen Steven Spielberggel Budapesten forgató Daniel Craiget, aki miatt egyórás késéssel kezdődött a vetítés. Ráadásul csak annyit mondott, hogy „jó szórakozást”. Lapunknak sem mondott semmit a Spielberggel való közös munkáról, mert szerződésben kötelezték a hallgatásra. Kisebb szerepben feltűnik a Sorstalanságban is, kíváncsiak voltunk a véleményére, de még nem látta Koltai Lajos művét. Sokkal közlékenyebb volt Szarajevó idei szupersztárja, Alexander Payne. Lelkesen beszélgetett filmjei vetítése után bárkivel, bár Nebraska című új produkciójáról ő sem volt hajlandó semmit mondani. Sovány vigasz: az Oscar-díjas Kerülőutakban a kaliforniai borvidékeket végigfilmező rendező a magyar borokat kiemelkedőnek tartja.

Szarajevó, 2005. augusztus

Comments are closed.