Forrás: Népszava

Innovációs szerepét szeretné erősíteni, s egyúttal tudásközponttá válni a Közép-Dunántúli régió. A Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye alkotta régió nem titkolt célja az sem, hogy gazdasági funkcióit gyarapítsa, s élénkítse a befektetői környezetet. Kulturális szempontból is van mire építeni, hiszen több királyi város, s két világörökság-várományos terület is van a három megyében.

Nincs még egy olyan térsége az országnak, amely ennyi királyi várossal büszkélkedhet. Esztergom, Székesfehérvár, Tata és Veszprém mind-mind óriási történelmi múlttal dicsekedhet, amiben jelentős turisztikai vonzerő rejlik. Igaz, egyelőre nemigen tolonganak a turisták a múltat őrző helyeken, s a fehérvári romkertről is inkább csak a befedéséről szóló viták kapcsán hallani. Pedig érdemes lenne erre – is – építeni az idegenforgalmat, hiszen számottevő bevétellel gyarapodhatna a Közép-Dunántúli régió. Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye együttese egyébként több vonzerővel is rendelkezik, olyannyira, hogy a komáromi erődrendszer és a Tapolcai-medencében lévő Tanúhegyek a világörökség cím várományosai.

Innovációs téren szeretne erősödni a régió, s fejlődést terveznek tudásközpontként is. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács célul tűzte ki még, hogy a gazdasági funkciók tekintetében erősödjön a térség, s nem titkolt szándékuk az sem, hogy kisebb és nagyobb vállalatokat csábítsanak magukhoz. Éppen ezért vonzóbbá szeretnék tenni a befektetői környezetet, hogy minél több külföldi és hazai cég is érdemesnek tartsa a három megye valamelyikét arra, ide telepítse telephelyét vagy akár székhelyét. Különösen fontos ez azért, mert ezzel automatikusan szélesedik a munkahely-kínálat, s ez a humánerőforrás-fejlesztés alapjait teremtheti meg.

Mindez persze csak akkor válhat valóra, ha javulnak a települési infrastruktúrális feltételek, s megfelelően elérhetővé válnak a közszolgáltatások is. Nélkülözhetetlen, de nem elégséges feltétel az úthálózat bővítése, a megközelíthetőség megkönnyítése, hiszen szükség van ezen kívül életerős, érdekérvényesítésre képes helyi közösségekre. Ez lendítheti előre egy-egy település vagy kisebb-nagyobb térség fejlődését, s ez felgyorsíthatja a befektetői tőke megjelenését. A fejlesztési tanács elképzelése szerint gondot kell fordítani mindezen kívül arra, hogy a lehető legjobban kiaknázzák a táji értékekben gazdag területek erőforrásait.

A jövő szempontjából kulcsfontosságú továbbá az agrárgazdaság. A fejlődés titka az, hogy a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységét a piaci igényekhez kell igazítani. Arról van szó, hogy akkor lehet sikeres a termelő, ha a kereslet figyelembe vételével igyekszik kialakítani kínálatát, a vevők elvárásaihoz igazítva bővíti termékkörét. Az elképzelések szerint szintén e szempont a meghatározó a falusi turizmus fejlesztésénél, mint ahogy a vidéki vállalkozások számára is a piac igényeinek kell a a kiindulópontnak lennie. Szükség van emellett integrált vidékfejlesztési programokra is, amelyek az agrár térségek fejlesztésének egyik sarokköve lesznek. Figyelemre méltó egyébként, hogy az agrártérségek a legnagyobb arányban Fejér megyében vannak, itt Aba, Adony és Ercsi környéke döntően mezőgazdasági terület, de túlsúlyban van ez az ágazat Enying és Sárbogárd körzetében szintén. Hasonlóan erős az agrárium szerepe a kisbéri térségben, míg a Balatontól északra eső sávban ez egyáltalán nem jellemző.

Megoldást keres a regionális fejlesztési tanács az egykori ipari területek fejlesztésére, hiszen tudvalévő, hogy a Komárom-Esztergom megyében Oroszlány és Dorog egyaránt bányászatáról volt ismert, s annak megszüntét követően a gazdaság még egyik területen sem talált magára. Az ipari múlt miatt ítéltetett stagnálásra Várpalota és Zirc is, s épp ilyen gondokkal küszködik a Veszpém megye nyugati részében fekvő Sümeg és környéke.

Bár a Közép-Dunántúli régió három megyéje közül mindössze egy fekszik az országhatár mentén, nem hanyagolható el a régió egésze szempontjából a határmenti területek együttműködése sem. Északi szomszédunkkal, Szlovákiával érdemes összehangolt turisztikai termékrendszert kialakítani, s nemcsak az idegenforgalom területén, hanem sok egyéb téren is tanácsos leülni a tárgyalóasztalhoz. Hasonlóan közös munka szolgálhatja a természet- és a környezetvédelmet a határ innenső és túlsó oldalán, s emellett újjá kell éleszteni a vonzáskörzeti kapcsolatokat. Mindkét fél számára hasznot hozhat az együttműködés a befektetésösztönzés és a gazdasáfejlesztés terén, s szintén jó példák vannak arra, hogy az egyik oldalra települt cég a másik oldal munkaerőkínálatára is épít.

KERETBE:

Összesen 1,435 milliárd forint támogatást szavazott meg legutóbbi ülésén a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a régió fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. A forrásból 82 pályázó terve válhat valóra – közölte a testület elnöke. Agócs István részletezte: a belterületi közutak szilárd burkolatának felújítására 13 település kapott támogatást, s ezeken a helyeken tizenhét projekthez foghat hozzá a helyhatóság több mint 130 millió forintból. A Térség- és Régiófejlesztési Célelőirányzatból 46 település résezsedhet a nemrég meghozott döntés értelmében, összesen 50 projekt kapott zöld utat. Ezekhez a regionális fejlesztési tanács összesen 1,1 milliárd forinttal járul hozzá. Komárom-Esztergom megyében hat település fejlesztési elképzeléseit támogatta összesen 143 millió forinttal a tanács, Fejér megyéből 13 önkormányzat, illetve hét község területfejlesztési társulása több mint 395 millió forintot nyert, Veszprém megyéből 33 pályázót több mint 655 millió forintban részesített a tanács. Sokak örülhetnek annak, hogy Komárom-Esztergom megyében támogatásra érdemesnek találták a csolnoki kilátó és emlékpark létesítését, s emellett régiós forrás segítségével rendezhetik meg a Bábolnai Kukoricafesztivált is. A Fejér megyei turisztikai pályázatok közül a többi között a martonvásári sétálóutca kialakítása kezdődhet meg, Veszprém megyében pedig az ajkai Agóra tér rekonstrukciója startolhat.

MÁSIK KERET:

Logisztikai centrumot, szállodát és benzinkutat épít az izraeli és német tulajdonban lévő Európai Divat Kft. a pápai ipari parkban – jelentette be nemrégiben a cég ügyvezető igazgatója. Mayer István elmondta: 12,8 milliárd forintos beruházással 30 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnok építését határozták el. A munkálatok szeptember elején kezdődnek meg, a létesítményt pedig 2006 márciusában avatják majd. A beruházáshoz a cég 900 millió forintos állami támogatást is kapott. A társaság Kínából és Indiából szállítja majd a minőségi textil méterárut és selymet az ukrajnai, romániai és bulgáriai üzemekbe, ahol megvarrják a női és férfi felsőruházati termékeket, s onnan hozzák a kész termékeket a pápai logisztikai bázisra. Itt már csak kisebb feladatokat végeznek el, címkézik, árazzák, csomagolják és raktározzák az árut. A minőségi ruházati cikkeket innen Németországba, Svájcba, Ausztriába és Szlovéniába szállítják, ahol a nagy áruházláncakokban lesznek kaphatóak. A logisztikai centrumban egyébként 600 embert foglalkoztatnak majd, mindenek előtt varrónőket, raktári dolgozókat, őrző-védőket.

Comments are closed.


Fatal error: Uncaught wfWAFStorageFileException: Unable to verify temporary file contents for atomic writing. in /home/jatahu/public_html/wordpress/wp-content/plugins/wordfence/vendor/wordfence/wf-waf/src/lib/storage/file.php:51 Stack trace: #0 /home/jatahu/public_html/wordpress/wp-content/plugins/wordfence/vendor/wordfence/wf-waf/src/lib/storage/file.php(658): wfWAFStorageFile::atomicFilePutContents('/home/jatahu/pu...', '<?php exit('Acc...') #1 [internal function]: wfWAFStorageFile->saveConfig('synced') #2 {main} thrown in /home/jatahu/public_html/wordpress/wp-content/plugins/wordfence/vendor/wordfence/wf-waf/src/lib/storage/file.php on line 51