Forrás: Népszava

A siófoki tojásfesztivál egyik alapító tagja Kiss Kálmán nyugdíjas tűzoltó. A világ minden részéből, Amerikától Izraelig keresett kapcsolatokat, hogy megfelelő strucc, pulyka, emu tojásokat patkolhasson. Egyedi szerszámokat fejlesztett ki speciális szakmájához, emellett strucctojás Guiness-rekorder, ugyanis kétszáz patkót szegelt fel anélkül, hogy összetörte volna a tojást.

Az egykori kaposvári tűzoltó Kiss Kálmán tulajdonképpen annak köszönheti, hogy „beleszeretett” a tojáspatkolásba, hogy felesége, Piroska festett tojásait Budapestre vitték a népművészeti zsűrihez. Ott egy tároló vitrinben látott először patkolt tojást. Lévén, barkácsoló ember úgy döntött, hogy maga próbálkozik az őt csodálatba ejtő különös mesterséggel. Igaz, korábban némi kapcsolatban volt már a lágyfém öntéssel, ugyanis Harley Davidson modelleket készített ón-ólom ötvözetekből. Azonnal munkához látott, klisét készített és kiöntötte az első formákat. A kezdeti sete-suta kísérleteit tyúktojásokon végezte, s bizony jó néhányat össze is tört. Egyre inkább beleásta magát e különös művészeti ágba s a tyúktojások után pulyka, liba, emu, stb. tojásokkal próbálkozott. Általában keltető üzemekből tud a kiselejtezett „kilámpázott” selejtekhez hozzájutni. Nem könnyű az Ausztráliában honos zöld színű emu tojásokat fellelni s nagyon örül, ha sikerül kék hattyú, illetve sárga nandu tojásokhoz jutnia. Izraeltől Amerikáig kereste a megfelelő kapcsolatokat, hogy a tojáspatkoláshoz szükséges alapanyagokhoz hozzájusson.

Egyedi, kézi szerszámokat kellett kitalálnia, hogy a meghajlított, kikalapált szegeket finoman rá tudja hajlítani a tojásokra. Speciális tojáshártya-pucoló szerszámot is kifejlesztett ehhez a művelethez. A tojásfújó gép is az ő találmánya, amellyel egy nap alatt akár ötezer darabot is meg lehet munkálni.

Kiss Kálmán alkotásai népi motívumokat tartalmaznak, igen széles skálán. A folklór elemekben találunk lovakat, mezőgazdasági szerszámokat, patkót, jármot, csizmát, szekeret, a népi konyha eszközeit, mint petróleumlámpát, mozsarat, vasalót, csakúgy, mint borászati kellékeket, valamint a horgászat, vadászat motívumait. Az általa megformált s a tojásokra felkerülő díszeket először ólomból önti ki, mint az ólomkatonákat, majd pedig a 360 fokon olvadó ólom és ón keverékéből.

Felesége Piroska óriási türelemmel csipkévé formálja a liba tojásokat. Gyémántporos fogászati szerszámokkal, óriási türelemmel mintázza a törékeny alapanyagot.

A gyönyörű patkolt tojásokból ajándéktárgyak készülnek, ékszertartókat, kis dobozkákat alakítanak ki. Van olyan patkolt tojás, amelyekben zenegép szólal meg, amelyet beleépített a mester. Országszerte idegenforgalmi célpontokon, vásárokban lehet találkozni e különleges mestermunkákkal. Kiss Kálmán most szállító céget keres, aki külföldre tudná vinni patkolt tojásait. Ő ugyanis egyszerre nem tud termelni is és a terítéssel egyidejűleg foglalkozni.

Kiss Kálmán szívesen átadná mesterségbeli tudását, örömmel tanítana fiatalokat, akik tovább vinnék e különleges foglalkozást. Úgy véli, egy friss szem új motívumokat tudna kitalálni, változatosabb alkotásokat készíthetne. Szívesen fogadja éppen ezért az érdeklődőket s örömmel magyaráz azoknak, akik nyitottak, kíváncsiak a tojáspatkolásra. A Balaton környékén, Szentendrén szokott népi iparművészeti találkozókon bemutatókat tartani s ilyenkor bárki kipróbálhatja a tojáspatkolást, ő szívesen megmutatja mestersége fortélyait. Kiss Kálmán szeretne egy egyesületet létrehozni, amelyben a tojáspatkolók találkoznának és meg tudnák vitatni az őket közösen foglalkoztató gondokat, szakmai kérdéseket. Kiss Kálmán alkotásaival a siófoki tojásművészeti kiállítási teremben találkozhatunk.

B. Mezei Éva

Comments are closed.