Forrás: HíradóIdén 120 ezer vendégre számítanak a Zsidó Nyári Fesztivál szervezői
Nyolc évvel ezelőtt indította útjára a Zsidó Nyári Fesztivált a Budapesti Zsidó Hitközség. Hivatalos felmérések szerint a magyarországi fesztiválok között látogatottságban az előkelő harmadik helyen áll. Valóra váltotta az elképzeléseket, a zsidó kultúra bemutatását a művészetek széles skáláján. Világsztárok meghívásával és ifjú tehetségek felfedezésével betört az európai fesztiválok élvonalába. Központja a csodálatos Dohány utcai zsinagóga, de ma már Budapest legszebb világi helyszínei is bekapcsolódnak a rendezvénysorozatba.
Sárosdy Eszter szóvivő a stúdióban azt mondta, hogy meggyőződésük szerint azért lehet ilyen sikeres a rendezvény, mert befogadó fesztivál, ami annyit tesz, hogy nem csak zsidók lehetnek a fellépők! Azt szeretnék bemutatni, hogy a zsidó kultúrának helye van az egyetemes kultúrában.
Rengeteg kuriózum van, a filmnapok mellett idén gasztronómiaiérdekességeket is találhat, aki kimegy a Vásárcsarnokba, megkóstolhatnéhány izraeli különlegességet.
A színpadokon olyan hírességek között válogathatunk, mint a Budapest Klezmer Band,Sebestyén Márta vagy a Fellegini Klezmer Gipsy Band.
Évek óta mindig a klezmernek van a legnagyobb sikere, igazándiból azóta ismerik széles körben ezt a muzsikát, amióta a fesztivál létezik.
De mit is nevezünk klezmer zenének? A klezmer szó eredete egészenaz ótestamentumi időkig nyúlik vissza. Ekkoriban hangszereket jelöltek vele, de előfordult a „szent hangszerre” történő utalás is, és csak később vonatkoztatták a jelentést magukra a zenészekre is. Érdekes és sokatmondó, hogy a nyugati kuturkörben a klezmer kifejezéssel egyidejűleg használták a „lécim” kifejezést a muzsikusok megjelölésére, amely héberül szó szerint „csúfolódót” jelent. Az eredetileg esküvőkön zsidó rítusnak megfelelő zenei szolgáltatást, szórakozást nyújtó muzsikusok idővel mindenfajta ünnepségen és mulatságon szívesen játszottak – csekély ellenérték fejében – a környező lakosságnak is.
Egy 1716-ból származó – a korabeli megítélést is tükröző – magyarázat szerint azért nevezték csúfolódóknak ezeket a zenészeket, „mert őseik igazi, régi héber zenéjét, melyet az első és második Templom idején gyakoroltak, nem értik már, ily módon zenéjük ennyi idő után csak rossz utánzata és idétlen megcsúfolása az ősök zenéjének”. Annyi bizonyos, hogy a muzsikusok ritkán válogathattak a megrendelők között: ott voltak az alkalmi rendezvényeken (eljegyzések, esküvők, fogadások, táncok, bálok) csakúgy, mint a városok, települések kocsmáiban, fogadóiban, fürdőhelyein, vagy az olyan hagyományos zsidó ünnepeken, mint például a Hanuka vagy a Purim. A klezmer Európa bármely területén – de különösképpen Közép- és Kelet-Európában – szorosan összefonódott a befogadó közeg népzenei hagyományaival. Erre kitűnő példa a fesztiválon is fellépő Fellegini Klezmer Gipsy Band, akik a roma muzsikában vélték megtalálni a zsidó zene párját.
Az előadások nem ingyenesek, de nem is túl drágák, ahogyan aszóvivő fogalmazott. Az mindenesetre tény, hogy sokan nem sajnáljákérte a pénzt. Tavaly már 100 ezren voltak kíváncsiak a Zsidó NyáriFesztivál programjaira, idén még ettől is több, 120 ezer látogatóraszámítanak a szervezők augusztus 28-a és szeptember 4-e között.
Kultúrház
augusztus 22nd, 2005 at 12:27
Heuréka! „nem csak zsidók lehetnek a fellépők! Azt szeretnék bemutatni, hogy a zsidó kultúrának helye van az egyetemes kultúrában.”
A klezmer amúgy nem „általában” zsidó népzene, hanem a jiddist beszélő, galíciai zsidóságnak a környező népek népzenéjén alapuló „folkzenéje”. Mint ahogyan az izraeli – javarészt a környező mediterrán népek konyhájából származó – gasztronómiai „különlegességek” sem a zsidó kultúra egyetemességét hivatottak hirdetni.
Nézetem szerint zsidó kultúra = judaizmus, ennek viszont nyoma sincs a fesztiválon… A judaizmusnak pedig nem helye van az egyetemes kultúrában, hanem civilizációs teljesítményére épül a jelenlegi nyugati civilizáció kultúrája, értékrendje.
augusztus 22nd, 2005 at 14:09
Csak arra vagyok kíváncsi, a szóvivő, vagy az újságíró használta-e a jól bevált újságírói paneleket anélkül, hogy átgondolta volna, mit is mond. Mentsége persze egyiknek sincs a tettére. Az ilyen összelapátolt, odakent tudósítás olvasásakor elpirul az újságíró diplomám a szekrényben.