Forrás: Népszava

A gázai zsidó település-tömb, Gus Katif, nem létezik többé. Az izraeli hadsereg három nap alatt tizenhat települést számolt fel, a szombati szünet után tegnap kiürítettek további négy települést, amelyekben szinte csak passzív ellenállásra találtak, hétfőn pedig az utolsó gázai település, Nicana kerül sorra. A telepesek itt is tiltakozva, de önszántukból fognak távozni. Neve Dekalimban és Gus Katif többi településén csak elhagyott holmik és kóbor kutyák maradtak (a kutyákat az Állatvédő Liga emberei terelték össze). Néhány telepesnek a hadsereg engedélyt adott, hogy ideiglenesen visszatérjenek és elszállíttassák ingóságaikat. Több helyen a buldózerek már megkezdték a házak lerombolását.

A hét közepén a kiürítést végrehajtó katonák és rendőrök zöme Ciszjordánia északi részébe távozik, ahol négy települést kell felszámolni. Ezek közül kettőt lakosaik már el is hagyták, a másik kettőbe, Sza-Nurba és Homesbe viszont az elmúlt hetekben több száz (más becslések szerint kétezernél több) fanatikus fiatal lopódzott be, sokan közülük – életüket veszélyeztetve – arab falvakon át. Ők a gázainál „sokkal keményebb ellenállást” ígérnek és a biztonsági szervek tudomása szerint fel is vannak fegyverezve és egy részük használni is akarja fegyverét. A gázai kivonulást ellenzők izraeli területen is folytatják akcióikat és provokációikat. A Haszan Beg mecsetbe, Jaffa és Tel-Aviv határán egy, a Korán lapjaiba csomagolt disznófejet dobtak be, hogy mozlim-zsidó összetűzéseket robbantsanak ki – de a jaffai mozlim közösség vezetői nem ültek fel a provokációnak. Rehovot városban letartóztattak három fiatalkorút, akik két toronyház közös földalatti gáztartályát próbálták felrobbantani. Óriási katasztrófát idézhettek volna elő, ha az utolsó pillanatban nem sikerült volna tervüket felfedni és meghiúsítani.

Az ellenállás belső és külső megnyilvánulásai ellenére, úgy tűnik, hogy még e héten végéhez ér a gázai és észak-ciszjordániai települések teljes kiürítése. Miután a hadsereg felszámolja hadállásait és a buldózerek is elvégzik feladatukat, szeptember második felében a térséget átadják a palesztin hatóságnak. Mahmúd Abbász (Abu Mazen) palesztin elnök állami tulajdonnak nyilvánította a zsidó települések területét és egy külön egységet létesített, amelynek feladata lesz megakadályozni a behatolást és a fosztogatást.

Az izraeli hírmagyarázók a gázai kivonulást elemezve többségükben úgy vélik: lefolyása arra utal, hogy megfelelő határozottsággal végre lehet hajtani a települések felszámolását a megszállt területek más részein is. Ha a kivonulás befejezését nem követik palesztin rakétatámadások és merényletek – mint ahogyan az öt évvel ezelőtti kivonulást Dél-Libanonból sem követték – az izraeli közvélemény többsége valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy a folyamatot folytatni lehet és kell. Erre utalt egyébként Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is, amikor kijelentette, hogy a gázai kivonulás után Izraelnek ebben az irányban újabb lépéseket kell tennie – a palesztinoknak pedig határozottan fel kell lépniük a terrorizmus ellen.

A gázai kivonulás eseményei Izraelben szinte háttérbe szorították az akabai aknavetőtámadást a kikötőben horgonyzó amerikai hadihajók ellen. Egy valószínűleg célt tévesztett rakéta az ejlati repülőtér közelében esett le. A támadásért az al-Kaida egyik „leányvállalata” vállalta a felelősséget. Izraeli katonai körök szerint nincs összefüggés a támadás és a gázai kivonulás között. Yehuda Lahav, Tel-Aviv

képalá

Égő barikádot tart szemmel egy telepes Fotó: Reuters