Forrás: Heti Válasz

Csanády Pál, [email protected]

Barokk és középkori kút, sőt XIII. századi és Anjou-kori várfal is található azon a budavári építési területen, amely ezekben a hónapokban születik újjá.

Ha majd Sólyom László berendezkedik a köztársasági elnöki rezidenciában, biztosan feltűnik neki és illusztris vendégeinek a Szent György tér áldatlan állapota, amely már két generáció óta őrzi a II. világháború pusztításának nyomait. Ahogy mára a tér keleti oldalán felépülhetett a Sándor-palota, ugyanúgy helyre kellene állítani a nyugati oldalon a valamikori térfalat, amit ma zászlósor jelez. Ennek végre felcsillant a reménye.

DÚLÁSOK KORA

A terület sorsa régóta hányatott, Buda visszafoglalása után az ostromban megsérült polgárházak egyike (a 10. számú) nem is épült újjá. 1896-ban József főherceg vette meg a területet, és mai szemmel meglehetősen barbár módon pusztította el a többi középkori polgárházat is, hogy helyükön istállót és kocsiszínt építsen. 1945-ben találatot kapott a Teleki-palota is a mellette álló istállóval, és – bár az épület jobb állapotban volt, mint például a Sándor-palota – már nem építették újjá. Sőt, 1965-ben (éppen lendületben volt az ország) a Teleki-palota maradványait felrobbantották, és a területen autóbusz-parkolót alakítottak ki. Mindezen dúlások ellenére, amint a Végh András (Budapesti Történeti Múzeum) vezette feltárás mutatta, a mélyben a középkori-újkori pincék jelentős része átvészelte a nehéz időszakokat. A most folyó pincerekonstrukciós munkálatoknak köszönhetően ezek az emlékek hamarosan láthatók is lesznek.

KÖZÉPKORI KUTAK A MÉLYBEN

A tervek szerint, amelyeket a Budai Várgondnokság Kht. felkérésére a Szakra Kft. készített, a pincéket idegenforgalmi célra hasznosítják: talán nemzeti bormúzeum lehet itt. A mindössze öt telekből álló terület a különféle korú és anyagú falazat és az ezekre legtöbbször később emelt, kosáríves boltozat mellett számos érdekességgel szolgál. Van itt a budai lemezes kőzetből épített-vájt úgynevezett márgapince, barokk és középkori kút, XII. századi, kőbe vájt zsidó fürdő, valamint XIII. századi és Anjou-kori várfal is. A színes, zegzugos pincerendszer a várfal mögött lemélyített sétányról nyílik majd. A sétány – melynek terveit már a TAAT Építész Műterem készítette – szellemes, kétszintes, igazi várfalhangulatú lesz: a mellvéd mellett fent, a Tóth Árpád sétány folytatásaként készül egy gyalogjáró, illetve 4-5 méterrel mélyebben egy másik, igazi középkori hangulatú utca, amelyre a pincék nyílnak. Erre a szintre a Palota útról juthatunk, míg a felső sétányt hidak és lépcsők kötik majd össze az útrendszerrel.

MEGERŐSÁTETT VÁRFALAK

Ezekben a hónapokban a közbeszerzési pályázaton nyertes Architekton Műemlékfelújító Rt. a földben lévő pincefalak kiegészítését, a hiányzó boltozatok pótlását végzi. A speciális szaktudást igénylő, hagyományos anyagokat és technológiákat alkalmazó munkálatokhoz a cég meggyőző referencia-háttérrel rendelkezik, hiszen – mint Bánhidai Csilla projektvezető elmondta – ők készítették el a visegrádi Mátyás király-palota és az esztergomi királyi vár rekonstrukciós munkáit. Jövő év tavaszára elkészül a pincerendszer lefedése ideiglenes szigeteléssel, valamint a sétány folytatása. A pince feletti házak megépítésére, vagyis a térfal záródására még várni kell, remélhetőleg már csak hónapokat.