Forrás: Tűsarok

A Sziget Élő Könyvtárában roma könyvek is kölcsönözhetők. A „mű” alatt egy hús-vér roma embert kell érteni, akik a egy órán keresztül áll az „olvasó” rendelkezésére, és válaszol a kérdéseire.

Az élő könyvtárban széles a választék: van feminista, volt drogos, kiugrott náci, leszbikus, egykori bankrabló. A cél világos: az átlag Szigetlakót érzékenyíteni és befogadóvá tenni a különféle kisebbségek irányába. A kezdeményezés eszembe juttatja azt az időt, amikor leszokásban lévő drogos rehabosként jártam az országot, és válaszoltam a közönség kérdéseire.

Az általam keresett „élő roma könyvet” nem találom. Talán a Milli tejbárban issza a vaníliás tejet. Míg befut, a „leszokott drogos könyvvel” beszélgetek, akivel annak idején együtt voltam az elvonón. Kisvártatva megérkezik az emberem – elindulunk körbe a Szigeten.

Nyitásként ráköszönök. „Lásoj dyes” – mondom. Meglepődik, és kiderül, hogy még nem találkozott olyan nem cigánnyal aki tanulja a nyelvét. Az érdekel, hogy a „kinti világban” és a Szigeten, hogyan viszonyulnak hozzá a többiek, igaz-e az a hipotézis, miszerint a Sziget a tolerancia netovábbja. „Könyvem” szerint eddig neki is ez volt a véleménye, de mióta pár napja azt látta, hogy a Magic Mirror sátornál egy Inkalos leköpködött egy meleget, kicsit megkopott ez az érzés benne.

Szóba kerülnek a cigány és a magyar mentalitás különbségei. „Könyvem” nem tartja magát hagyományos cigánynak, azt mondja, sok magyar szokást vett fel. Amikor kérdezem, hogyan lehet meghatározni a magyar és a cigány gondolkodásmódot, a következő választ kapom: a cigányok összetartók, ellenben a magyarok nem, neki vannak magyar barátai is, ami nem jellemző a cigányokra. Amúgy az öccse meleg, ezt nem szokták a szülők jól fogadni. „A lényeg, hogy kifelé, a szomszédoknak mit mutatunk” – summázza a helyzetet. Kiderül, amikor az öccse bejelentette, hogy ő bizony egy pasival fog élni, otthon a mamája azt mondta: „tudtam hogy az öt gyerekemből az egyik meleg lesz”.

Zenei ízlését firtatom, próbálok arra a kérdésemre választ kapni, hogy egy cigány ha már egyszer cigányként van a Szigeten jelen, mennyire tud és akar elszakadni a roma programoktól. „Egy-egy roma VIP zenekart mint pl. a Kalyi Jag én is megnézek, ennyi” – mondja. Az idei Szigeten azonban inkább a Heaven Street Seven, a Neo, Zorán, és Tereskova van a megnézendők listáján. Ő a nagy kedvenc, „az illatos a pinám” dalszövege miatt.

Miközben az egy órás kölcsönzési idő lejártával „visszaviszem” a „könyvem”, azon morfondírozom, melyik könyv legyen a következő. Mert van itt mohamedánokról, zsidókról, rendőrökről, BKV-ellenőrökről, tanárokról, pszichológusokról, feministákról és melegekről, ex-bűnözőkről és huligánokról, de akár a Sziget fesztivál szervezőiről szóló „élő könyv” is.

mangorlo

[info@tusarok.org]

Comments are closed.