Matolcsy György
Malise Ruthven: Fundamentalism, The Search for Meaning, Oxford University Press, Oxford, UK, 2005.
Mai világunkban a hagyományos vallások, elsősorban a három egyistenhívő vallás – kereszténység, iszlám és judaizmus – megerősödésének, sőt újjászületésének vagyunk tanúi. Különös ez, hiszen a felvilágosodás által útjára indított tudományos és technikai forradalmak az elmúlt két évszázadban egyre közelebb vitték az emberiséget az értelem korához. Úgy tűnt, hogy leáldozott a vallások és a hit ideje. Az 1980-as évek végétől, az 1990-es évek elejétől azonban az izraeli-arab, a szikh-hindu, az ír-angol, a csecsen-orosz és más nemzeti konfliktusok hátterében egyre erősebb a vallási különbözőség. Az érdekek felszíni háborúja mögött az értékrendek között vívott háború a mai nemzeti konfliktusok igazi forrása.
A szovjet-amerikai ideológiai háború helyét ma új vallásháborúk foglalják el a világ egyre több pontján. Már úgy tűnt, hogy a késői kapitalizmus általános rendje lesz a liberális demokrácia és a globális piacgazdaság, ahogy azt Fukuyama jósolta 1992-ben. Mostanra azonban erőre kaptak a vallási fundamentalizmusok: az értelem kora mellé/ helyére a globális korban a szenvedélyek, az érzelmek és a hitek kerülnek. Az emberi törekvések és önazonosság fő forrása ma egyre inkább újból a vallás, a hit, és már nem az ideológia. Mintha a történelem kereke az 1600-as évek első évtizedeibe repítené vissza a világot, és az európai vallásháborúk ismétlődnének meg mintegy 400 év múltán, de már globális méretekben. Malise Ruthven – több, az iszlámmal és Amerikával foglalkozó nagy hatású könyv szerzője, vezető amerikai egyetemek professzora – arra keres választ új könyvében, hogy miért erősödnek meg a fundamentális nézetek a világban.
Mi is a fundamentalizmus? Visszatérés a vallás, a hit vagy egy szellemi áramlat gyökereihez. Első jelentkezése az 1920-as évek amerikai protestáns mozgalma volt, amikor az USA déli államaiban az olajiparban meggazdagodott Stewart fivérek elindítják keresztény mozgalmukat. Harcolnak John D. Rockefeller birodalmával, aki monopóliumra törekszik az olajiparban. Különös, de a protestáns fundamentalizmus és a liberális eszmék küzdelme áll az üzleti harc mögött, és fordítva. A fundamentalizmusról ma azt tartják, hogy az állam és az egyház közötti falakat kívánja lerombolni, bigottan vallásos, életmódját és politikai meggyőződését erővel kívánja másokra erőszakolni, továbbá nem erénye a vallási türelem.
A mai amerikai konzervatív politikai táborban erős a protestáns fundamentalista mozgalom: a Bibliát a Teremtő szó szerinti kinyilatkoztatásának tartják, hisznek Jézus újbóli eljövetelében és világi kormányzásában, elvetik Darwin tanait, a katolikusokat és a zsidókat nem tartják kereszténynek, a mormonokat veszélyes szektaként kezelik, valamint lépnének a vallás és az állam egyesítése felé. Az Egyesült Államok alkotmánya és az első kiegészítés azonban kimondja az állam és az egyház, a hatalom és a hit elválasztását, Thomas Jefferson szavaival: válaszfalat húz állam és egyház közé. Az Amerikába érkező angol puritán telepesek éppen a türelmetlen és kizárólagos anglikán államegyház üldözése következtében választják otthonuknak az Újvilágot, így az alapító atyák felvilágosodott szabadkőművessége és puritán vallási meggyőződése egymást erősíti a vallási pluralizmus, türelem területén. A mai amerikai protestáns fundamentalisták ezért sem alapítanak saját politikai pártot, hanem a Konzervatív Párton belül erősítik állásaikat. Amerikában azonban nem csupán a vallás terén, hanem a gazdasági tanok területén is erős a fundamentalizmus: a neoklasszikus liberális közgazdasági nézetek valójában világi fundamentalista eszmék. Ruthven szerint a piac teljes liberalizálása, a szabad kereskedelem, a korlátozott kormányzás, a monetáris gazdaságpolitika, a költségvetési szigor és a teljesen szabad munkaerőpiac egy „gazdasági fundamentalizmus” világi vallása, annak minden túlzásával együtt.
Az iszlám vallási fundamentalizmus erősödése kissé más forrásokhoz köthető. Döntően a globalizáció, az amerikai térnyerés és az anyagi-hasznossági értékrend uralma elleni lázadás tör benne felszínre. Erős a nemzeti töltése, a nemzeti és vallási eszmék szorosan összefonódnak benne. Miért támogatják tömegesen a nők az iszlám fundamentalizmust? Ruthven szerint az iszlám társadalom védettséget, biztonságot és kiterjedt szociális hálót ad a nőknek, szemben a globális piaci erők bizonytalanságával.