Forrás: Metazin

Legfrissebb szemlék

A gyarmati uralom áldásaiMiért hittem az iraki háborúban?Csengőhang a digitális szakadék fölöttA terápia rabjaiRossz hír a hírlapokrólA duplanullás évek globalizmusaTudományos kreacionizmusIzrael a gázai útonMit szabad a miniszterelnöknének?Infosztráda faltól faligGázai övezet és KasmírFlúggazdaságtanNyílt társadalom még az amerikai?Bin Laden, a legfőbb hackerKözel-keleti értelmiség

Archív szemlék

Keresés a Metazin cikkeiben

Hírlevél

A Metazin hírlevelében hetente megkapja a friss szemléket. Iratkozzon fel!

Adatait nem adjuk tovább és bármikor leiratkozhat.

Ajánljon minket

Hívja fel ismerősei figyemét e-mailben a Metazinra.

Metazin – Lapok lapja, szemlék szemléje

Az első magyar metazin folyamatosan frissülő válogatást kínál a világhálón található tartalmakból, főként újságok vélemény- és tárcarovatából, hetilapok és folyóiratok cikkeiből.

A témák: politika és politikai elmélet, a kultúra társadalmi vonatkozásai és az internetes tartalomszolgáltatás világa.

Főleg ingyen hozzáférhető tartalmakhoz adunk meg linket. Újabban jónéhány szolgáltató elvárja, hogy a felhasználó regisztrálja magát. Más szolgáltatók egy idő elteltével előfizetési vagy letöltési díj fejében hozzáférhető archívumban helyezik el a tartalmakat.

A szerkesztők várják az észrevételeket és javaslatokat. Milyen cikkeket, folyóiratokat, honlapokat szemlézzünk?

Bence György

Pogonyi Szabolcs

Támogatónk

Partnerünk

Cserelinkek

Megazin KKT

A Metazin kiadója a Megazin Internetes Tartalomszolgáltató és Kereskedelmi Közkereseti Társaság

1137 Budapest, Katona József u. 27.

Cégjegyzékszám: 01-03-025292

Adószám: 21164921-3-41

Bankszámla: Raiffeisen Bank

12010556-00106575-00100009

Védjegyoltalom

A „Metazin” szó védjegyoltalom alatt áll. Ennek alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A védjegyjogosult bárkivel szemben büntető és polgári pert indíthat, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében jogosulatlanul használja a „Metazin” nevet.

Lapok lapja, szemlék szemléje

Anything that can be done, could be done „meta”.

Charles Simonyi

Miért hittem az iraki háborúban?

2005. augusztus 14.

Miért nem hiszek már benne? Volt-e haszna a beavatkozásnak? Ezt kérdezi magától egy amerikai folyóirat bejrúti tudósítója.

A Reason azzal büszkélkedik, hogy Rush Limbaugh, a liberálisokat ostorozó rádiós talkshow házigazdája és Nadine Strossen, a liberális polgárjogi szervezet, az American Civil Liberties Union elnöke egyaránt dicséri őket.

Ez a lap libertárius irányzatának köszönhető. (Magyarországon a Hayek Társaság igyekszik meghonosítani a libertarizmust.) A Reason jelszava: „Szabad szellem és szabad piac!” Az ACLU elnöke nyilván az előbbit szereti a magazinban, Limbaugh pedig az utóbbit.

Michael Young, a Reason bejrúti tudósítója, aki egyébként a libanoni Daily Star kolumnistája, nem rejti véka alá, hogy híve volt az iraki beavatkozásnak, sőt némileg ma is az.

Bármennyire rosszul áll az amerikaiak szénája Irakban, a kudarc nem abból fakad, amire a beavatkozás ellenzői előszeretettel hivatkoznak. Young szerint nem igaz, hogy a Közel-Keleten semmi nem fordulhat jobbra. Sőt, az iraki beavatkozás így is olyan hatást gyakorolt, amely azt bizonyítja, hogy lehetséges a Közel-Keleten a demokratikus átalakulás.

Szaddám bukása után Egyiptomban bejelentették, hogy több jelölt indulhat az elnökválasztáson. Szaúd-Arábiában évtizedek óta most tartottak először helyhatósági választásokat. Jordániában és Szíriában a reformok szükségességéről beszélnek.

Az újságíró elismeri, hogy ezek látszatengedmények, és az érdemi változás elodázására szolgáló, üres szavak. „De a rezsimek gyengeségének beismerését jelentik, és fokozzák a demokratikus átalakulás igényét.”

Az iraki háborúnak ráadásul kézzelfogható eredményei is voltak. Az iraki és palesztinai választások, és főként a szíriai uralom megdöntése Libanonban.

Miért vallottak kudarcot akkor magában Irakban az amerikaiak? A baklövések és bűnök lajstromát Young egy nemrég megjelent könyv alapján állítja össze: Irak elvesztése: A háború utáni újjáépítés fiaskója belülről nézve. A szerző, David L. Phillips a kormány magasrangú szakértője volt, amíg Cheney alelnök és Rumsfeld hadügyminiszter lehetetlenné nem tette munkáját.

A Bush-kormánynak nem volt kidolgozott terve a háború utáni időkre – kezdi a felsorolást Phillips nyomán a Reason tudósítója. – Bagdad eleste után túl sokáig halogatták a közbiztonsági vákuum megszüntetését. Hagyták kirabolni a minisztériumokat, ezzel szinte lehetetlenné téve az újjáépítést. Felelőtlen módon feloszlatták a hadsereget, amivel szunniták százezreit kergették kétségbeesésbe, akik azóta az ellenállás fő erejét alkotják. Túl későn ismerték föl Szisztani ajatollah szerepét, később pedig túlságosan is engedtek neki. Az amerikai katonaság hagyta, hogy sor kerüljön az Abu Graib-i visszaélésekre, a kormány pedig nem volt hajlandó felelősségre vonni a magas rangú bűnösöket.

Young a következtetést is Phillipsre hivatkozva vonja le: „A siker nem volt eleve lehetetlen. Phillips helyeselte Szaddam megbuktatását. Nem elvi alapon hibáztatja a kormányt, hanem hozzá nem értése miatt marasztalja el.”

A kritikát az teszi súlyossá, hogy olyasvalaki fogalmazta meg, aki eredetileg hitt az iraki háborúban. Ahogy Young maga is.[permalink]

A Metazin: Lapok lapja, szemlék szemléje (elérhető http://metazin.hu) folyamatosan frissülő válogatást kínál a világhálón található tartalmakból, főként újságok vélemény- és tárcarovatából, hetilapok és folyóiratok cikkeiből. A Metazin honlapján található szemlékben elhelyezett linkek (hypertext hivatkozások) lehetővé teszik, hogy a látogató elmélyedjen a szemlézett tartalmakban.