Forrás: NOLSzombaton hetvenezren mulattak a fesztiválon
Sz. K., 2005. augusztus 15. 00:00
A La Balduffa Zeppelinje igazi vásári komédia voltKép: Kovács Bence Szombaton kirakták a „Megtelt” táblát a Szigeten, nem először a fesztivál történetében, valószínűleg nem is utoljára. Ahogy az egy szombati Szigettől elvárható, zsúfolásig tele volt minden sátor és szabadtéri helyszín előtti placc – a becslések szerint 70 ezren mulattak a fesztiválon -, nem volt kivétel a lángos-zsíros kenyér-vegetáriánus koszt háromszög vega szárához közelebb eső domb, amely a könnyűzenén kívüli művészeteké.
A Hajógyári-sziget szép új játszótere mellett áll a leghosszabb nevű sátor: a Magyar Televízió Színház- és Táncsátor és Szabadtéri Színpad. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a királyi tévé rögzítené – mondjuk – a hazánkban még sosem járt Dél-Ausztrál Állami Opera kamaraoperáját vagy a másfél négyzetméteres dobozban táncoló potsdami Fabrik Company előadását, a kubai Danza Combinatoria produkcióját, netán az Amélie csodálatos élete vagy a Good bye, Lenin! című filmek zeneszerzőjének, Yann Tiersen ma esti koncertjét. A helyszínért csak reklámidőt ad a Szigetnek a tévé cserébe.
A színház- és táncsátor programjainak válogatásakor több szempontot is mérlegelnie kell Kardos József programigazgatónak és kollégáinak; leginkább azt, elég zajbíró-e. Mert hiába rakták a sátrat a Sziget legcsendesebb pontjára, jól hallatszik itt több színpad zenéje is. Ezért főleg táncos előadásokat hívnak a zárt és a szabadtéri színpadokra.
A Sziget elmúlt napjain felléptek itt francia, ausztrál, kanadai, német, kubai, dél-afrikai, indiai, mexikói, izraeli művészek is. A kubaiak voltak a legpechesebbek. Lekésték a madridi csatlakozást, egy nappal később érkeztek, mint tervezték, így is szerencsére három nappal hamarabb. Mindez nem volt elég, elvesztek a csomagjaik, azok, amelyekben a díszletek, jelmezek voltak. Mivel a bemutató napjáig nem lettek meg, Budapesten kellett beszerezni a kellékeket. Persze nemcsak külföldiek kapnak színpadot errefelé, a hazaiak közül láthattuk például a Frenák Pál Társulatot, a La Dance Companyt, Gergye Krisztiánt, a Méheket, a Zalai Táncegyüttest, a Bozsik Yvette Társulatot, a Közép-Európa Táncszínház, és Szabó Rékát. Hívták a Szegedi Kortárs Balettet is, az egyik ajánlóban még szerepel is a nevük, de az együttes lemondta a fellépést. A kis műsorfüzetben ugyanis az állt: „Az együttes az NKA Táncművészeti Szakmai Kollégiuma által kiemelten támogatott társulat, melynek elnöke Pataki András.” Ez a mondat a szakmának szólt, és Kardos nemtetszését jelezte: a Nemzeti Kulturális Alapprogram tánckuratóriumi tagjainak pénzelosztási szisztémájára utalt. (Pataki a szegediek egyik vezetője, társulata jelentős támogatást kapott, míg sok jelentős tánccsapatnak egyetlen forint sem jutott.) Kardos és Pataki az incidens után telefonon beszéltek, a jövő évi közös munkától egyikük sem zárkózott el.
Még ezen a fesztiválon, ma és holnap is van mit nézni a színházi sátorban. A hétfő nemzetközi nap lesz. Bár az említett Yann Tiersen-koncert épp a Nick Cave & the Bad Seeds fellépése alatt lesz, valószínű, hogy így is telt ház várható az Amélie-s zeneszerző bemutatóján. Mint eddig mindig, most is tuti, hogy beterítik a nézők a Művészetek Dombjának keresztelt területet. Tiersen előtt a zajokkal dolgozó ausztrál Chamber Made Opera egy Hitchcock-klasszikus, a Szédülés inspirálta előadással jön. Éjfélkor a kortárs tánc szupersztár csapata, a Les Ballets C. de la B. látható. Bár eredetileg három rövid előadásból állt volna az előadásuk, elmarad a Red Bank című, mert táncosa lesérült. Kedden egy külföldi fellépő lesz: a spanyol Tricicle”s Clownic Company, állítólag olyan fanyar stílusúak, mint a L”art pour Laár, csak nem a szövegre építenek (?). És a magyar felhozatal a színművészeti egyetemistáktól a Finita la Comedián át a Hólyagcirkuszig terjed.
A domb másik oldalára került a Művészetek Palotája sátra, karmester- és hangterjedelem-versennyel együtt. Fél kilenctől pedig fűre heveredve lehet koncerteket nézni felvételről. A MűPa állítólag jövőre már valamelyik színpadot is szeretné átvenni. Mellettük a Petőfi Irodalmi, szemben a Szépművészeti Múzeum sátra. Mindegyikük vendégcsalogatónak tartja a Szigetet. A Szépművészeti például Dürer-tárlatát hirdeti, meg azt, hogy a Hősök terére várnak minden szigetelőt, féláron nézhetnek kiállítást, ha bemutatják karszalagjukat. Addig is, lehet itt kézműveskedni: festeni, szitázni, aztán múzeummal kapcsolatos totót tölteni, és érte Dürer-motívumokkal díszített csocsón egy játékmenetet nyerni. Épül náluk egy Talált Tárgy Szobor is, amire Bozóki András kulturális miniszter a Punks not dead-táblát, Kóka János gazdasági miniszter pedig egy szitázott képet helyezett.
Nem messze tőlük kaptak helyet az utcaszínházak, volt már itt látványszínház, a német Pan. Optikum, a tűzoltóautós Bangditos. Az utolsó két napon a spanyol Sarruga Produccions óriási lampionszerű halakkal és rovarokkal szerepel, hozzá mantrikus-elektronikus zenét és speciális látványt ígérnek. Keddre utcai színház-cirkusz, a Circo Arcipelago marad. A velencei társulatban hét kenyai artista táncol.
Egyik kedvenc helyszínem a Vándor Vurstli. Másodszor is visszamentem a spanyol La Balduffa Zeppelin-előadására. Az igazi vásári komédián kizárólag röhögő és a spriccelő komédiások elől rohanókat láttam. De erről már lemaradtak, akik nem látták, nekik „marad” a légtornász Pandora és a zsonglőr Mr. Spin. És akinek ennyi jó is kevés, az kölcsönözzön buzogányt, labdát, egykerekű biciklit, trapézozzon, egyensúlyozzon, üljön fel a körhintára vagy menjen el az Octopus Összművészeti Helyszínre, ahol várja a komolyzenei wurlitzer, az Alkohol és az irodalom alcímmel az Utó-pia, előtte, teakoncert, holnap pedig a Mozart-mítosz, irodalmi kabaré és egy opera.
