Forrás: NOL

Eszperantisták Vácott a világ minden részéből

Ötvös Zoltán, 2005. augusztus 13. 00:00

Miért jön Vácra 150 japán, brazil, finn, spanyol, magyar, orosz, ukrán és további tucatnyi ország fiatalja? Mert egyvalami közös bennük: az eszperantó nyelv szeretete. A harmadik legnépszerűbb vizsganyelvet ötvenezren beszélik itthon.

– Bármilyen jól tanul meg valaki egy idegen nyelvet, az anyanyelvűvel szemben mindig hátrányban lesz. Az eszperantó azonban egyenlő esélyeket teremt, hiszen ez mindenki számára tanult nyelv – érvel Szilvási László, a Magyar Eszperantó Szövetség ügyvezetője. A nyelv alapjait – tizenhat nyelvtani alapszabály, és mintegy 900 szó -, Ludwig Zamenhof lengyel orvos alkotta meg 1887-ben. Azóta ez a nyelv az Eszperantó Akadémia felügyelete alatt a nemzeti nyelvekhez hasonlóan fejlődik. Az új technikai kifejezések ide is beépülnek. Vagy a saját szókészletből alkotják meg a szükséges kifejezést, vagy visszanyúlnak a latin szógyökhöz – a nyelv alapja a latin-olasz. Ha nincs ilyen, akkor a leggyakrabban használt szógyököt veszi át. (Példa: a számítógép ezen a nyelven komputilo, a laptop tekkomputilo.) Most mintegy 28 ezer alapszóból áll a nyelv.

Az eszperantó a leggyorsabban megtanulható élő nyelv. Más nyelvekkel összehasonlítva ugyanazon tudásszint eléréséhez negyed- ötödannyi idő és energia kell – állítólag kétszáz intenzíven átélt nyelvóra alatt megtanulható. Az egyik előnye, hogy fonetikus, mindent úgy ejt, ahogy ír. Nyelvtana logikus, ragozás és kivételek nincsenek. Hazánkban tucatnyi helyen oktatják a nyelvet, amelyből érettségizni is lehet. Aki kinőtt az iskolapadból, az például a Budapesti Eszperantó Ház szervezésében induló tanfolyamokra jelentkezhet. Eszperantótanárokat az ELTE-n képeznek, jelenleg másoddiplomásként. (A második világháború óta 250 ezer tankönyvet adtak itthon el.) Szilvási László a nyelvet társalgási szinten beszélők számát hazánkban ötvenezerre teszi, a világban kétmillióra. A rotterdami székhelyű Eszperantó Világszövetségnek több mint száz országban van tagszervezete – a szövetség az UNESCO-val 1954 óta működik együtt.

Eszperantó-ország földrajzi értelemben nincs. Egyébként pedig minden állam egy kicsit eszperantó. A szakmai rendezvények, vagy kulturális programok eszperantósítják a színhelyeket. Ágy van ez nálunk is. Augusztus 10-én a fővárosi Planetáriumban volt szakmai előadás eszperantó nyelven. Vácon ezekben a napokban a fiatalok találkoztak. A napokban Hódmezővásárhelyen asztalitenisz- bajnokságot, Mártélyon pedig eszperantó szúnyogkergető versenyt rendeznek. A Velencei-tó környékén augusztus utolsó vasárnapján 20 kilométeres kerékpározás a feladat. Októberben az eszperantótanárok számára rendeznek szakmai napokat.

A nyelvet kedvelők számára az internet is segítséget nyújt. A szövetség honlapján folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket az eseményekről, levelezőlistákat gondoznak, nyelvtanfolyamokat hirdetnek. A világhálón bárki megismerkedhet Arany János Toldijával. Kiváló eszperantó-magyar, illetve magyar-eszperantó fordítóprogram is elérhető itt.

Tavaly több mint ötezren szereztek államilag elismert bizonyítványt.

A váci rendezvényen mutatták volna be Petőfi A helység kalapácsa című munkáját – de a rendező, aki zseniálisnak nevezte Szabó Imre fordítását, úgy ítélte meg, hogy egy hét alatt nem lehet betanítani a darabot. Levetítették viszont a Valahol Európában, illetve Szabó István Mephisto című Oscar-díjas filmjét – professzionális szinkronnal.

A nyelv létjogosultságát többek között az is mutatja, hogy folyamatosan jelennek meg itthon is eszperantókönyvek – a legfontosabb magyar irodalmi alkotások szinte mindegyikét lefordították erre a nyelvre, az utóbbi évek egyik slágerkönyve Kertész Imre Sorstalansága -, folyóiratok, videofilmek, léteznek rádióállomások, CD-k. (Az előbb említett Szabó Imre Soluton nevű nyomdája az eszperantóra specializálódott.) A nagyobb könyvesboltokban elérhető a Hungara antologio című kötet, amely a magyar vers- és novellairodalomból ad bőséges ízelítőt. Még egy érdekesség: az elsősorban fantasztikus könyveiről ismert Nemere István néhány munkáját eszperantóul írta. A legnagyobb könyvgyűjteménnyel a szegedi Somogyi Károly Megyei Könyvtár rendelkezik, ahol 3000 könyv és 200 folyóirat érhető el. Szakszótárak is készülnek. Mi magyarok a vasutas szakanyag elkészítésében is részt vettünk.

Ködmön Károlynétól, az Eszperantó Világszövetség hazai főképviselőjétől tudjuk, hogy a vasutasok körében különösen népszerű ez a nyelv. Az Országos Vasutas Eszperantó Egyesületnek tíz tagszervezete van. Ködmönné a 220 fős tatai szervezet tagja. Tatán 34 eszperantista megalakította a képzőművész- csoportot. A hazai eszperantisták fele harminc év alatti, 30 százaléka harminc és ötven év közötti. A csoport tehát meglehetősen fiatal.

Az eszperantót az utóbbi időben a diplomára áhítozók is felfedezték. A budapesti Rigó utcában, mint számos más idegen nyelven, ezen is tehető állami nyelvvizsga. (A hazai eszperantisták számára különösen fontos volt a Magyar Tudományos Akadémia tavaly januári döntése. A Nyelvtudományi Intézet egy állásfoglalást adott ki, amelyben az eszperantót élő nyelvnek minősítette.) Az egyetemi felvételinél pontokat ér egy ilyen vizsgapapír, a munkahelyek egy közép-, vagy felsőfokú eszperantóvizsgáért ugyanúgy fizethetnek nyelvpótlékot, mint mondjuk az angolért. Az előbbiek nyomán már érthető, hogy 2004-ben a Rigó utcában a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó volt – az angol és a német mögött, a francia, az olasz és a spanyol előtt. Tavaly több mint ötezren szereztek államilag elismert bizonyítványt.

Ez a nyelv mégsem vált általános közvetítő nyelvvé. Arra a kérdésre, hogy miért nem terjed jobban, Szilvási László szerint a válasz egy „anyaország” hiányában keresendő. Minden ország sokkal inkább érdekelt saját anyanyelvének népszerűsítésében. Mégis optimisták az eszperantisták, mert az Európai Unióban, ahol minden tagország nyelve hivatalos nyelvnek számít, előbb-utóbb szükség lesz egy könnyen elsajátítható nemzetközi közvetítő nyelvre. Ez az eszperantó lehetne.