Forrás: NOL

Kiküldött tudósítónk jelenti a Gázai övezetből

Zalán Eszter, 2005. augusztus 13. 00:00

Fűszeres is meg nem is. Mindenféle megtalálható nála: cigi, felismerhetetlen nevű üdítő, fagyi és gondolom, sok minden, amit nem tesz ki a polcra.

Nem lehet megállapítani, meddig tart a bolt, és hol kezdődik a családi ház. Tárgyak mindenütt. AbuSzalah és családja jól beszél ivritül. Hellyel kínálnak a lepusztult bolt-lakás előtti árnyékos verandaszerűségen. Tyúkok vonulnak jobbra-balra. Rengeteg gyerek vesz minket körül. Főleg lányok. A gyűrűim és a karkötőim nagyon érdeklik őket. – Ha nem lenne arab, gyönyörű lány lenne, de arab – jegyzi meg izraeli kísérőm az egyik 7-8 éves lány felé intve. Én is rámutatok az egyik lányra, de már Abu Szalah felé próbálok kommunikálni: megfogom a lány narancssárga színű trikóját. Abu Szalah megérti, és mosolyogva, de hangosan, gesztikulálva tiltakozik, mintha azt mondaná: nem azért van rajta, mert ez a gázai kivonulást ellenzők színe, dehogy!

A bajszos Abu Szalah – aki szerintem festi a haját – azt mondja: ha elmennek a zsidók, hotelt szeretne nyitni. Volt már étterme, de az izraeliek elvették, a boltja pedig körülbelül 200 méterre van a tengerparttól, ahol most még az egykori egyiptomi tisztek lerombolt villái uralják a dűnéket. Azt mondja: minden papírja megvan, hogy bizonyítsa a palesztin hatóságnak, jogosan övé a föld. Nem fél attól sem, hogy kollaboránsnak tartják majd, amiért zsidók is voltak az üzletfelei között. – Nem is volt olyan sok kapcsolat az izraeliekkel – védekezik. Ekkor újabb kipás vásárló érkezik. Beszélgetésünk megszakad, előtte nem beszél. Aztán még közli, most imádkoznia kell, mindjárt jön. Elvonul a kertbe a tyúkok közé. Visszatérve az imaszőnyeget a számítógépre dobja.

Abu Szalah újra visszaül az asztalhoz, és elmondja, biztos benne, hogy adnak pénzt a terveire. Határozott arccal állítja, hogy a palesztin hatóság irányítja majd a Gázai övezetet a kivonulás után. Aztán mégis hozzáteszi: a Hamasz és a palesztin hatóság együtt fognak kormányozni. Ő aztán tudja, hiszen volt már szavazni, és januárban a palesztin törvényhozási választásokon is voksolni akar. – Abu Mazen jó ember, de nem elég erős – mondja a palesztin elnökről. Abu Szalah szerint a béke attól függ, milyen mértékű lesz a kivonulás. Az meg a zsidókon múlik – mondja. – Ha a palesztinok felügyelnék a vízi határokat és a légteret, akkor béke lesz, ha nem, terror – mondja határozottan. – Ha nem sikerül, az izraeliek hibája lesz – figyelmeztet.

Salom – szálem – keveredik a két szó búcsúzáskor. Érdekes, hogy vigyázni kell, legalább udvariasságból, kinek hogy mondja az ember: „béke”. Bár Abu Szalah világát kevéssé ismerem, annyi világos, hogy messzebb nem is lehetne a cseréptetős világban élő izraeli szomszédoktól. A gyerekek lelkesen integetnek elfelé menet.

Comments are closed.