Forrás: hirszerzo.hu

Irán nem hagy diktálni magának

Hírszerző információ 2005. augusztus 10. 10:35

Második napja vakarja a fejét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, hogy mit csináljon a renitens Iránnal. Teherán ma leveri az utolsó ENSZ pecsétet az iszfahani atomerőmű berendezéseiről, és folytatja nukleáris kísérleteit. Washington és Európa tanácstalan.

A kemény kezű új ember „Mi egy ritka gyöngyöt adtunk és egy nyalókát kaptunk érte cserébe” – nyilatkozta dühösen Ali Laridzsani 2004 novemberében, amikor Irán hajlandó volt leállítani urándúsító munkálatait cserébe az Európai Unióval való tárgyalások folytatásáért. Laridzsáni tavaly még az állami rádió és televízió vezetője volt, de nem állt messze sem a politikától, még kevésbé az országot irányító főpapok körétől. A tévéfőnök két nap óta minden nukleáris ügyben Irán legmagasabb rangú tárgyalója. Elődje, a pragmatikus egyházi ember, Hasszan Rouhani nem bizonyult elég keménykezűnek.

Az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinezsád, Irán új elnöke, aki most vette át hivatalát, ezzel a kinevezéssel is világossá akarta tenni, milyen szelek fújnak mostanában a teheráni fennsíkon.

Irán és az atom története hosszú és bonyolult mese, a lényeg azonban világos és egyszerű. A nyugati világ tudni akarja, hogy Teherán atomfegyvert akar-e építeni vagy sem. Irán válasza – természetesen – az, hogy ők csak a békés célú, energiatermelő nukleáris munkában érdekeltek, az amerikai és az európai katonai elemzők viszont nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Irán távolabbi célja az atombomba.

Házi használatra, békés célra

A probléma technikai oldalát azért nehéz megítélni, mert a békés célú urándúsítás is pont ugyanolyan, mint a fegyverelőállítás előkészítése. Egyébként is, mondják a nyugati szakértők, érthetetlen, hogy egy olajban és gázban ennyire gazdag ország miért erőlteti az atomenergia fejlesztését, továbbá, ha mégis teszi, akkor miért nem vásárolja meg a szükséges dúsított urániumot valamelyik nagy szállítótól, miért választja a nehezebb és drágább utat.

Irán helyzetét a vitában nem nagyon erősítette, amikor a közelmúltban kiderült, hogy az országban 18 éve titkos katonai nukleáris kísérletek folynak. Teherán ezt – nagy nehezen – elismerte, de arra hivatkozott, hogy csak kutatásról és nem fegyverelőállításról volt szó.

A Nemzetközi Atomenergia ügynökség továbbra is azt akarja, hogy Teherán állítsa le az iszfaháni erőművet és kezdjék újra a tárgyalásokat Irán és az Európai Unió között. A pecsétek mai leverése nem a tárgyalásos változatot látszik erősíteni. Igaz, a nemzetközi testület lehetőségei is korlátozottak. Gyakorlatilag egyetlen eszköze van: az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztheti, ahol Iránt – esetleg – szankciókkal büntethetnék. Egy ilyen forgatókönyv kimenetele elég bizonytalan. A Biztonsági Tanácsban ott ül Kína, amely nagymennyiségű olajat vásárol Irántól, továbbá Oroszország, amely maga építi az iráni atomerőműveket.

Atomerőmű Bushehrben: az oroszok építik

Néhány nappal ezelőtt Washingtonban nyilvánosságra került egy jelentés, amelyet az amerikai hírszerző ügynökségek állítottak össze Irán jelenlegi helyzetéről és várható jövőbeli lépéseiről. Ennek egyik figyelemreméltó megállapítása az volt, hogy Iránnak legalább 10 évre van szüksége, hogy létrehozza az atombomba anyagát. Korábbi becslések öt évről beszéltek.

Washington folyamatosan arról beszél, hogy az iráni atomügyet a diplomácia eszközeivel akarja megoldani, de Bush elnök a napokban ismét azt mondta, hogy egyelőre „minden más lehetőség is nyitott”. Az amerikai vezetés, egészen pontosan az alelnök még odáig is elment, hogy nyilvánosan elmélkedett arról, nem kellene-e Izraelnek – mint annak idején Irakban – megsemmisítenie az iráni atomberendezéseket.

Palesztin harcosok, iráni pénz A Nyugat nyugtalansága nem kizárólag és talán nem is elsősorban a jövő esetleges iráni atomfegyvereinek szól. A gazdag Irán eddig sem fukarkodott a különböző terrorista szervezetek támogatásával, kiképzésével és pénzelésével. Az iraki felkelők oldalán számos külföldi harcol, köztük sokaknak teheráni útlevele van. Nem fogta magát vissza Irán a palesztin terrorcsoportok támogatásában sem. A számtalan közel-keleti terroristacsoport közül elég sok lehúzhatná a redőnyt, ha a teheráni főpapoknak eszébe jutna rendezni kapcsolatait Washingtonnal, vagy – ami még kevésbé valószínű – Izraellel.

Irán már a sah idején folytatott nukleáris kísérleteket, ezeket aztán a fundamentalista vallási rendszer folytatta. Az ország, amely már évtizedek óta a térség középhatalma akar lenni és amely soha nem becsülte le a fegyveres erők jelentőségét, könnyen lehet, hogy még maga sem döntötte el, mit is tegyen. Az atomfegyver birtoklása Iránt a fontos hatalmak magasabb osztályába emelné, de rendkívüli veszélyek árán. Washington és Nyugat-Európa árgus szemekkel nézi, mi történik Teheránban. Egy szakértő szerint azt remélik, hogy mire Irán képes lesz nukleáris fegyvert gyártani, addigra már nem az iszlám főpapok irányítják Közép-Kelet egyik legfontosabb országát.

Comments are closed.