Forrás: NOL

Csákvári Géza, 2005. augusztus 6. 00:00

Nagy Marci, Kovács Lajos és a Tutajos barátját játszó Péntek Bálint „A zöld mindenhol zöld” – mondja széles mosollyal Balogh György rendező, akinek – csak most veszem észre – zöld üveg van a szemüvegében.

Most persze nem a rendezői koncepcióról nyilatkozott, hanem arra a kérdésemre válaszolt, hogy a Fekete István Kis-Balatonon játszódó, Tüskevár című regényéből készülő filmjét miért éppen a csongrádi Tisza-holtágon forgatja.

Eléggé kalandos helyszín, az biztos. Már megközelíteni sem könnyű, akadályverseny-pályának tűnik a holtághoz vezető út. Egy kalapos alakot már meszsziről kiszúrok, biztos valami gátőr – gondolom. Csak amikor közelebb érünk, és meglátom a kamerát meg a stábot, ugrik be, hogy biztos Matula bácsi. Amikor az újságírók csoportja megszállja a helyszínt, kissé ideges lesz, de a jelen lévő hölgyeket már lelkesebben köszönti.

Ezután terepjárás következik a nádas másik oldalára, ahol megtekinthetjük a regény és a film egyik fontos helyszínéül szolgáló kunyhócskát. Már Matula bácsi nélkül, aki éppen Tutajossal – akit a Sorstalanságból ismert Nagy Marci alakít – vesz fel egy jelenetet a túlparton.

Az ebédszünetig elbeszélgetek Gyovai Szabolcs producerrel, akitől megtudom, hogy a 250 millió forintos büdzsével készülő produkció súlyos pénzügyi problémákkal küzd, elképzelhető, hogy le is kell majd állniuk. Mivel a Mozgókép Közalapítványtól első körben nem kaptak támogatást, befektetők segítségével vágtak neki a forgatási munkálatoknak, nagyon szerény körülmények között. A tervezett 45 fő helyett a stáb is csak 17 emberből áll, mindenki több szerepkörben dolgozik. Most éppen utómunkára pályáztak az MMK-nál, remélik, hogy az előzőnél kedvezőbb döntés születik.

Az ebéd kitűnő csongrádi halászlé, de előtte még Nagy Marci nyilatkozik. A Sorstalanság ifjú főszereplője elmondja, hogy míg Koltai Lajosnál minden egyes jelenet előtt akár több órán át keresztül beszéltek („azaz Sutyi bácsi beszélt, én meg meghallgattam”), itt csupán rövid instrukciókat kap Balogh Györgytől. De nem csak ez a különbség, teszi hozzá, ez már csak az alapanyag miatt is egy sokkal vidámabb, felszabadultabb forgatás.

Balogh György rendező a Pizzás 2001-es bemutatója után döntötte el, hogy megfilmesíti Fekete István sok kiadást megért regényét. Az adaptálásnál az elsődleges szempont a regényhűség volt, nem változtattak rajta semmit. Szerinte igenis van ma igény egy koncepcionálisan régimódi ifjúsági mozifilmre.