Forrás: Népszava

A magyar felsőoktatásban jelenleg 421 000 fiatal tanul. Közülük 12 600-an külföldi állampolgárok, kétharmaduk a környező országból érkezett határon túli magyar, akiknek többsége ösztöndíjasként tanul nálunk, ehhez a pénzt az Oktatási Minisztérium a határon túli magyar szervezetekkel együttműködve biztosítja. Költségtérítéses idegen nyelvű képzésben az összhallgatói létszám cirka egy százaléka, körülbelül 3500-4000 hallgató vesz részt. Számuk bár folyamatosan, de lassan növekszik, pedig az, hogy minél többen jöjjenek ide tanulni, oktatási, gazdasági és kulturális érdekünk is. Ahhoz, hogy így legyen, ki kell alakítani a magyar felsőoktatás egységes nemzetközi arculatát. A miértről és a hogyanról Hatos Pállal, a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) irodavezetőjével beszélgettünk.

A tudás nem csak hatalom, hanem egyre inkább piac is. Napjainkban kétmillió azon diákoknak a száma, akik nem a saját országuk egyetemein, főiskoláin tanulnak, hanem valamilyen más ország felsőoktatási intézményeiben. Számuk húsz év múlva nyolcmillió lesz, többségük Ázsiából, Kínából és Indiából indul majd a tudás megszerzéséért. Nem csoda hát, ha a hallgatókért a világon mindenütt nagy a versengés. Az Európai Unió például célul tűzte ki, hogy az öreg kontinenst a tudás régiójává teszi. Ennek érdekében 2000-ben elfogadták a lisszaboni stratégiát, amelynek lényeges eleme, hogy az európai felsőoktatás népszerűségének növeléséért az Európai Unió tagországai együtt lépnek fel. Közép-Európából az elsők között veszünk részt ebben az eggyüttműködésben. De vajon lépést tudunk-e tartani a nagyokkal?

Nézzük meg, miért indítanak az egyetemek idegen nyelvű képzéseket. Európa fejlettebb országaiban nem annyira a tandíjból befolyó összegekért, hanem azért, mert tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy az egész kontinens demográfiai lejtőn van, a versenyképessége is javításra szorul, s mivel saját legjobb kutatóik, fejlesztőik közül sokan az Egyesült Államokat választják, hiányukat pótolni kell. A legjobban természetesen a képzéssel lehet ezt megtenni.

Magyarországnak is érdeke a költségtérítéses képzésben tanuló külföldi diákok számának növelése. Nem csak azért, mert aki itt tanul, tandíjat fizet, vásárol és fogyaszt – amire évente körülbelül másfél millió forintot költ el -, hanem azért is, mert ha hazatér, és sikeres lesz, ezzel a magyar diploma hírnevét is növeli. Ráadásul az élet bármely területén helyezkedik el, ott rá, mint olyan személyre, aki jól ismeri Magyarországot, gazdasági és kultúrális kapcsolatainkban később is számíthatunk.

A magyar felsőoktatási intézményeknek is érdeke a külföldi diákok oktatása, mert jelentős bevételi forrást jelent számukra, emeli a kutatási-fejlesztési potenciáljukat, a nemzetközi rangjukat. Oktatóik számára szintén előnyös, és nem csak azért, mert jövedelmet jelent, hanem azért is, mert aki egyetemi szinten tud angolul, németül vagy épp franciául tanítani, az a világ más felsőoktatási intézményeiben is bárhol „otthon” lehet. Szakmailag mindenképp óriási dolog.

Vajon nemzetközi összehasonlításban a magyar felsőoktatás olcsó vagy drága? Tény, hogy míg Európában átlagosan 6 ezer eurót kell fizetni egy évi tanulásért, addig nálunk mindezért 3-4 ezer eurót. Ugyanakkor nem felejtkezhetünk meg a regionális sajátosságokról sem, például arról, hogy Európa több országában általában ingyenes a felsőoktatás. Egy külföldön tanulni akaró diák döntésekor azonban először nem azt nézi, hogy van-e tandíj, és, hogy az mennyi, hanem azt, hogy milyen laboratórium várja, milyenek a kollégiumi lehetőségek, sőt, még az is számít, hogy az adott városban tud-e idegen nyelven vásárolni, vagy épp mozijegyet venni. Tehát először is országot választ magának. A francia egyetemek például nemcsak képzéseik értékével, hanem azzal is csábítják a diákokat, hogy Franciaországban jó élni, de a komoly németek is fiatalos honlappal igyekeznek külföldi diákokat arra rávenni, hogy náluk tanuljanak.

Sokan épp a megfelelő körülmények hiánya miatt nem választják a magyar egyetemeket, még akkor sem, ha egyébként az adott képzés nemzetközi hírneve hívta fel Magyarországra a figyelmüket. Infrastrukturális lemaradásunk e téren összevethető az Európai Unió és a magyar átlag közti különbséggel. A felsőoktatási reform egyik fontos eleme, hogy az egyetemeink olyan intézményfejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki, amellyel alkalmazkodni tudnak a megváltozott körülményekhez, a tágabb európai környezethez.

Érvként felhozhatnánk, hogy Magyarország szolid hírnévre tett szert az oktatás terén, és, mint az EU tagja, esélye van arra, hogy bekapcsolódjon a hallgatókért folyó versenybe. Az egyik kitörési pont valóban a minőségelvű képzés lehet, s bár vannak világhírű professzoraink, a legfőbb gond éppen az, hogy még mindig sovány az az oktatói réteg, amelyik minőségi módon tud angolul vagy más nyelven oktatni.

Az is tény, hogy vannak olyan egyetemeink, ahol már évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a külföldi hallgatók oktatása terén. A költségtérítéses, idegen nyelvű képzésben az elmúlt öt évben, ha lassan is, de emelkedni kezdett a hallgatók létszáma, de még mindig nagyon alacsony, és csupán néhány nagy intézményre és néhány képzésre összpontosul. A külföldi hallgatók körében a legnépszerűbbek az orvosi, a műszaki és gazdasági képzések. Az idegen nyelven elérhető szakválaszték ennél jóval nagyobb, és oktatnak angolul, németül, franciául, akár olaszul is. A legtöbb külföldi „fizetős” diák a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Corvinus Egyetemen, a Debreceni Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen tanul.

Hozzánk jelenleg legtöbben az európai országokból jönnek a hallgatók, Németországból, Görögországból, Norvégiából, de érkeznek Izraelből, Iránból, Vietnámból is tanulni vágyó küldöldi fiatalok. Egy biztos, a magyar felsőoktatás egységes nemzetközi arculatát ki kell dolgozni. A külföldi fiatalok előtt világossá kell tenni, miért érdemes Magyarországra jönniük tanulni. Például mert hagyományosan jó képzéseink vannak, mert EU-s diplomát, hasznosítható tudást kapnak nálunk. Ezért alakult meg tavaly az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával, 40 magyar felsőoktatási intézmény részvételével a Campus Hungary Társulás, amelynek az a célja, hogy megteremtse és megismertesse a magyar felsőoktatás egységes nemzetközi arculatát és népszerűsítse azt külföldön. Ezt szolgálják a megcélzott ország ízlésének megfelelően összeállított és a célországokba eljuttatott reklámkiadványok, vagy a www.campushungary.hu internetes oldal. Ám a marketing munkán van mit javítanunk, még akkor is, ha egy közelmúltban készített nemzetközi felmérés szerint angol nyelvű képzések tekintetében Magyarország a hatodik legnépszerűbb célpont Európában. Ahogy a jó bornak, az oktatásnak is kell a cégér – tartja Hatos Pál.

.

Keretbe

Az oktatási tárca eltökélt szándéka, hogy megteremtse annak feltételét, hogy a leromlott műszaki állapotú felsőoktatási intézmények infrastruktúrája, a megnövekedett hallgatói létszám elhelyezése, ellátása európai színvonalon, gyorsan és jelentős mértékben javuljon. Ezért magántőke bevonásával 10 ezer új kollégiumi férőhelyet létesítenek, és 2006 végéig 15 ezret, további 2 ezret 2007 első felében újítanak fel. Az új kollégiumi férőhelyek létesítésére 30 milliárd forintnyi, míg felújításokra 20 milliárd forintnyi magántőkével számolnak. A kollégiumi normatív támogatások mértéke szeptembertől 8 ezer forintra, jövő évben pedig csaknem 12 ezer forintra növekszik. A cél az, hogy a normatív támogatási rendszer gyakorlatilag inflációkövetővé váljon. A tárca a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával közösen kidolgozta a kollégiumi térítési díjak rendszerét, ez lehetővé teszi, hogy az egyetemek, főiskolák differenciálni tudjanak a minőség és a nyújtott szolgáltatások alapján. Négy kategóriát állítottak fel, a komfortfokozat, a szobánkénti férőhelyek, az épület állapota alapján, s eszerint állapították meg a normatív támogatás, valamint a hallgatói térítési díjak intervallumait. A legalacsonyabb kategóriában a normatív támogatás havonta férőhelyenként 5-8000 forint között, a térítési díj 5-10 ezer forint között lesz A legmagasabb kategóriában a normatív támogatás 8-15 ezer forint közötti, a térítési díj pedig 6 ezer és18.700 forint közötti lesz. Az oktatási tárca ösztönzi, hogy a hallgatók a térítési díjak egy részét a kollégium fenntartására, működtetésére irányuló munkával váltsák ki.

Millei Ilona