Forrás: Népszava

Nincs helye Magyarországon a kirekesztésnek és a megkülönböztetésnek – a többi között ezt emelték ki a szónokok a fővárosi Dohány utcában, ahol koszorúzással és kiállítással emlékeztek a roma holokauszt 61. évfordulójára. A parlamenti pártok képviselői a társadalmi összefogás fontosságára, a szélsőséges eszmék veszélyére is felhívták a figyelmet. Hasonló emlékezések és virrasztás volt az ország több városában.

– A ma élő utódoknak elháríthatatlan felelőssége hűen megidézni a múltat, és következetesen elítélni a pusztító, gyilkos és embertelen eszméket, a faji megkülönböztetést – áll abban a közleményben, amelyben Mádl Ferenc köztársasági elnök a roma holokausztra, az 1944. augusztus 2-án meggyilkolt roma áldozatokra emlékezett. Mint fogalmazott, „a rideg, számító, tervszerű gyilkolás az embertelenség legvégső foka. De sohasem a semmiből jön: első lépés mindig hétköznapi. A különbözőség el nem fogadása, a szeretetlenség, a meg nem értés, a kiközösítés, a közöny a kezdete mindennek.”

A roma holokauszt 61. évfordulóján országszerte megemlékezéseket tartottak. Budapesten, az Országos Cigány Önkormányzat Dohány utcai székháza falán elhelyezett emléktáblánál a parlamenti pártok, a diplomáciai testületek és a roma szervezetek képviselői emlékeztettek arra: 61 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter beszédében úgy fogalmazott: a múlt század hosszú, megnyúlt árnyéka rávetül a XXI. századra is. Fontos lenne azonban, hogy ez az ányék végre átléphető legyen. Utalt arra is, hogy napjainkban egy roma fiatalnak hatszor kisebb az esélye a középiskolai és ötvenszer az egyetemi tanulmányokra. Változni és változtatni kell tehát, ami évtizedekre való programot ad – tette hozzá. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy most a roma és a nem roma közélet szereplői kiemelten figyelnek a roma társadalomra. Szerinte az emléknapokon túl is szükség lenne a most látható egységre, hogy fel se vetődhessen még egyszer a romák meghurcoltatásának esélye.

– Társadalmi összefogás kell ahhoz, hogy a 61 évvel ezelőtt történtek ne ismétlődhessenek meg – mondta a szocialista párt nevében Kállai Katalin. Mint fogalmazott, a megkülönböztetés minden formáját el kell fojtani. Tragikusnak nevezte, hogy az akkor elpusztított embereknek csak az volt a bűnük, hogy romának születtek. A szélsőséges eszmék veszélyére hívta fel a figyelmet az SZDSZ nevében Fodor Gábor. Mint mondta, nem lehet elmenni szó nélkül egy olyan jelenség mellett sem, amelyben ott van az antiszemitizmus és a cigánygyűlölet. A romáknak napjainkban az előítéletességen túl a társadalmi hátránnyal is meg kell küzdeniük, ezért is fontos a cselekvés a kirekesztés ellen.

A roma holokauszt a magyar nemzet tragédiája is – mondta Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke hozzátéve, hogy sehol a világon nem lehet helye a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak, az egyének és közösségek megbélyegzésének. Szavai szerint amiről a megemlékezés szólt, arról évtizedekig nem volt szabad beszélni, amikor embertelen, sötét erők által mozgatott diktatúrák az emberekre törtek. Aki félelemmel, megosztással „operál”, az nincs messze attól, hogy különbséget tegyen emberi életek között – tette hozzá Schmitt, aki szerint emberhez méltó életet kell teremteni mindenkinek. Az MDF nevében Almássy Kornél a többi között arról szólt, hogy a XXI. századnak a párbeszéd századának kell lennie.

Az ünnepség végén az emlékezők koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Az Országos Cigány Önkormányzat székházban emlékkiállítás nyílt, hangversenyt tartottak és este a részvevők gyertyát gyújtottak az emléknapon. A IX. kerületi Nehru parkban ugyancsak virrasztást tartott a Roma Polgárjogi Alapítvány. Közben a Zala Megyei Önkormányzat tanácsnoka felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a Nagykanizsán múlt csütörtökön tartott Roma holokauszt megemlékezés ünnepén „a szegregáció és kirekesztés fogalma jelent meg egyes felszólalásokban. Vajda László érthetetlennek tartotta azt is, hogy szokatlan módon, labdarúgó mérkőzéssel emlékeztek a 61 évvel ezelőtti tragédiára.

keret1:

Egyelőre ugyan nincs országos emlékműve a roma holokauszt áldozatainak, de jó lenne, ha jövőre az évfordulót már egy ilyen emlékműnél rendezhetnék – mondta az MSZP-s Kállai Katalin. Hasonlóan nyilatkozott a IX. kerületi Nehru-parkba tervezett Roma Holokauszt Emlékműről lapunknak Horváth Aladár. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke elmondta, hogy a szükséges mintegy 20 millió forint csaknem teljes egészében rendelkezésre áll (a kulturális tárca még mintegy 2 millió forintot visszatart), ám az emlékműre kiírt első pályázati forduló nem volt eredményes. Ennek oka, hogy egyetlen terv sem nyerte el az értékelők tetszését, ám azóta már újabb fordulót hirdettek – tette hozzá. Hazánkban egyébként Nagykanizsán és Körmenden, illetve a fővárosban is avattak már emléktáblát a roma holokauszt áldozatainak tiszeteletére és Pécsett emlékművet is állítottak, ahol tegnap, a holokauszt 61. évfordulóján koszorúzási ünnepséget is rendeztek.

keret2:

Óriásplakátok hirdetik a roma Holokauszt 61. évfordulóját Budapest 20 forgalmas pontján egy hónapon át. Az emlékező plakátokat a Cigány Önkormányzat készíttette, a plakátokon szereplő több mint 50 alkotás a Fővárosi Önkormányzat-Cigány Ház képzőművészeti gyűjteményéből való. A művészi plakátokkal emlékezni és emlékeztetni szeretnének az alkotók, ugyanakkor felhívni a figyelmet korunk roma társadalmának tarthatatlan helyzetére.

Comments are closed.