Forrás: NOL

Nyilas Gergely, 2005. augusztus 2. 00:00

Az értékes sárospataki gyűjteményt őrző Nyizsnyij Novgorod-i könyvtár látképeKép: Vlagyimir Iljics Lenin Általános És Tudományos Könyvtár Csaknem 13 évvel azután, hogy az első magyar szakértők Nyizsnyij Novgorodba utaztak a sárospataki könyvek megtekintésére, úgy tűnik, a két ország közel jár ahhoz, hogy a 134, XV-XVIII. századi könyv visszakerüljön a sárospataki református kollégiumba. A II. világháború után a Szovjetunióba jutott könyvek visszaadásáról szóló kormányhatározatot a duma első olvasatban júliusban megszavazta, de a végleges döntés előtt még két további alsóházi, egy felsőházi szavazás és az államfő jóváhagyása szükséges. A magyar fél óvatos optimizmussal tekint a könyvek hazatérésére, amelyet Oroszországban – és a könyveket 45 éve őrző könyvtárban – csendes neheztelés kísér Magyarország második világháborús szerepe miatt.

– Ez a kedvencem, mindig megmutatom az iskolás csoportoknak, ha meg akarom magyarázni, milyen csodálatos dolog a könyv – mutat Galina Usakova, a sárospataki könyveket őrző Nyizsnyij Novgorod-i könyvtár különleges gyűjtemények osztályának vezetője Brandenbach: Utazás a Szent Földre című útleírására. Az 1483-ban írt munka igazi középkori bestseller lett: az illusztrált, eredetileg latinul írt művet még a század végéig francia, angol, olasz és német nyelvre is lefordították. A sárospataki gyűjteményben a mainzi német nyelvű kiadás van meg.

A könyvek jelenleg saválló kartondobozokban nyugszanak a könyvtár régi könyveinek helyt adó raktárában. A XV. századi könyveket egy páncélszekrény is védi. Az ország ötödik legnagyobb – 4 millió könyvtári egységet őrző – könyvtárában 50 ezer kiemelten értékes könyv van, köztük a sárospatakiak. A raktárban jelenleg nem működik légkondicionáló. Nyáron a helyiség meleg, télen viszont a könyvek számára ideális, 16 fokos hőmérsékletet biztosít. – Olyankor csak mi fázunk – jegyzi meg a könyvtár munkatársa. A helyiség alacsony, szűkös, akár csak az intézet költségvetése. – A fizetést időben kapjuk, de ne kérdezze, mennyit. Az emberek itt elhivatottságból dolgoznak – mondja Usakova, aki maga is gyakran tart könyvtári előadást iskolás és egyetemista csoportoknak. A könyvtár ezért alkalmanként 50-70 rubelt (1 rubel = 7 forint) „kasszíroz”. Nincs pénz az értékes állomány fejlesztésére, sem pedig a könyvek digitalizálására. A könyvtár néhány helytörténeti jelentőségű könyvét egy olvasó magánszorgalomból digitalizálta. A sárospataki könyvek esetében erre nincs remény. A felbecsülhetetlen eszmei értékű könyveket a 2001-es moszkvai kiállításon is bemutatták. Az útra a könyveket egymillió dollárra biztosították.

– Egy újságpapírtól is nehezen válunk meg, hát még a sárospataki könyvektől! – vallja meg a Nyizsnyij Novgorod-i Vlagyimir Iljics Lenin Általános és Tudományos Könyvtár igazgatóhelyettese. Emilia Livsic szerint azonban úgy helyes, hogy az állomány az eredeti tulajdonoshoz kerüljön vissza, ha a legmagasabb szinten erről döntenek.

– Nem méltányos dolog a visszaadás, de hát erről nem mi döntünk – jegyezte meg a könyvtár egyik munkatársa, hozzátéve, hogy a fiatalabbakat már kevéssé foglalkoztatja, melyik oldalon állt Magyarország a II. világháborúban. – Mi legalább azt szeretnénk, ha az ünnepélyes átadás nálunk történne, de a dologba nincsen beleszólásunk – mondta az igazgatóhelyettes. Novemberben Vlagyimir Putyin Magyarországra látogat. Az időpont azonban nem feltétlenül esik egybe a könyvek átadásával, egyrészt, mert a döntési folyamat elhúzódhat, másrészt, mert jóváhagyás esetén sem lesz meghatározva, hogy a műkincsek tényleges átadása mikor történik meg.

Nyizsnyij Novgorod, 2005. augusztus

Ami még marad

A könyvtár mellett a város művészeti múzeuma is őriz magyarországi eredetű műalkotásokat. A Kornfeld- és Hatvany-gyűjteményként ismert kollekcióból itt 31 festmény és hat német eredetű XVI-XVII. századi faszobor van. A múzeum igazgatója lapunknak elmondta: nem az intézet hatáskörébe tartozik a munkák jogi státusának meghatározása. – Mi a művészeti értékek megőrzéséért és bemutatásáért felelünk – jegyezte meg Valentina Krivova. Szerinte az intézet munkatársai nem mérlegelik, hogy jogos lehet-e a műkincsek visszajuttatása a Szovjetunióval szemben korábban hadat viselő országnak. Elismeri azonban, hogy az intézet állományában jelentős értéket képvisel a kérdéses állomány, hiszen El Greco korai munkája mellett közte van a múzeum egyetlen Auguste Renoir-tól származó festménye, az 1866-os Madarat figyelő nő. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezető főtanácsosa lapunknak elmondta, hogy ezekről a műkincsekről Magyarország nem mondott le, a minisztérium jelezte igényét az orosz félnek. A sárospataki könyvek ügyében a múlt héten Nyizsnyij Novgorodba látogató Mayer Rita ugyanakkor hozzátette: mostani szakértői munkája kizárólag a sárospataki könyvekre irányul.

Imádságoskönyvek a gyűjteményben

A sárospataki református kollégium könyveire a Vörös Hadsereg a Nemzeti Bank budapesti raktárában talált rá. A könyvek innen a Nyizsnyij Novgorod-i Művészeti Múzeumba, 1960-ban pedig a város könyvtárába kerültek, további 750, Európából származó könyvvel. Csak a három évtizeddel későbbi feldolgozásukkor derült ki, hogy a könyvek egy része Sárospatakról érkezett. A jelenleg 134 könyvből álló gyűjteményben 95 latin, 33 magyar, 6 német nyelvű könyv van. Huszonnégy a XV. századból, egy tucat a XVI.-ból, 87 a XVII.-ből, 10 pedig a XVIII. századból származik. Az állományban három kőnyomat, hat kézirat, huszonkét ősnyomtatvány (inkunábulum) és 103 egyéb könyv van. A gyűjtemény 60 százaléka imádságoskönyv, a többi orvosi, jogi, történeti munka és útleírás. Magyarország ígéretet tett arra, hogy a könyvek hazatérése esetén megörökíti az állományt megmentő Pjotr Jegorov százados, sárospataki parancsnoknak a nevét. Az orosz restitúciós törvény értelmében a Szovjetunióval szemben hadat viselő országoknak csak olyan értékek szolgáltathatók vissza, amelyek a nácizmus és a holokauszt üldözötteinek vagy az egyházak tulajdonában álltak. Budapest parlamenti határozatban döntött arról, hogy a Magyarországon felbukkanó, Oroszországot illető műkincseket feltétel nélkül visszajuttatja jogos tulajdonosának. Jelenleg nincs olyan ismert műkincs, amelyet Moszkva Budapesttől követelne.

Comments are closed.