Forrás: Magyar Hírlap

A gyémántok legjobb barátja, Marilyn Monroe ma alighanem szárit viselne

Chanel és gyémánt. A Monroe-imidzs lehet a jelképe a gyémántüzletnek, mely világszerte virágzik, nálunk meg pang. A remélt megoldás: csináljunk régiós gyémánttőzsdét, állami támogatással. Egyelőre persze mindez inkább csak csillog, a karátok, azaz a tőke hiányzik a buliból.

Az érték a csiszolás milyenségétől is függ fotó: Soós MilánA gyémántok legjobb barátja, Marilyn Monroe ma alighanem szárit viselne. Az idei év második felére várt gyémántrobbanást ugyanis elemzők szerint elsősorban az Indiában és más gyorsan gazdagodó országokban tomboló briliánsmánia váltja majd ki. A De Beers dél-afrikai gyémántcég arra számít, az elkövetkezendő négy évben annyit bővülnek majd ezek a piacok, hogy megduplázza a jelenlegi hatmilliárdos értékét a társaság. A bővülésre már most felkészültek: az év első felében 23 százalékkal növelte a nyersgyémánt-kitermelését a világpiac nyolcvan százalékát ellenőrző cég. Arra számít ugyanis, hogy az év második felében nemcsak nő a kereslet, hanem egyre jobb biznisz is minden eladott gyémánt: tavaly körülbelül 14, idén eddig hat százalékkal emelte árait a cég.

Magyarország gyakorlatilag rajta sincs a gyémántvilág térképén. Bányászat nincsen, s bár volt korábban szó arról, hogy egy izraeli cég magyar érdekeltsége Salgótarjánban felépít egy négymilliárd forintos csiszolóüzemet, az sem valósult meg. A magyarokat vevőként se nagyon érdeklik a kövek: egy nagykereskedői becslés szerint évi 2-5 millió dollárnyi (0,4-1 milliárd forintnyi) gyémántot lehet eladni a magyar gazdagoknak. És ez a mennyiség csak lassan nő: becslések szerint évi pár százalékkal. Ez arra elég, hogy “ráugorjanak” a kereskedők a piacra: a nagyobb forgalmazók száma a tíz évvel ezelőtti öt-tíz emberről mára 30-35 főre nőtt.

“Az a baj, hogy a hétköznapi emberek nem vásárolnak. Eszükbe sem jut, mert azt hiszik, és a reklámok is ezt erősítik, hogy a gyémánt számukra elérhetetlen” – kesereg Kakas Péter, a magyar piac egyik legnagyobb szereplőjének számító Blue Ground Kft.-nek (az RR Diamonds Kft. utódjának) egyik vezetője és tulajdonosa. Abban reménykedik, hogy a kisebb gyémántokat a kisemberek is megvennék – egy másfél milliméteres gyémánt ezer-ezerötszáz forintba kerül -, ha tudnának róla, hogy nem minden gyémánt kerül milliókba. Ennek ellenére akik vesznek gyémántot, azok is a kicsit keresik. Míg az Egyesült Államokban a jegygyűrűknél a “minimum” az egykarátos briliáns (ennek értéke 10-16 ezer dollár, azaz 2-3 millió forint), Magyarországon már a félkarátos gyémánttal díszített aranykarika is pazarnak számít. A hazai gyémántpiac fellendítésére még egy tippje van a szakmának: Budapesten hozzák létre a Kelet- és Közép-Európát kiszolgáló gyémánttőzsdét. Információink szerint a terv megvalósítását eddig a szakmán belüli marakodások lassították, ám most könnyen lehet, hogy a kormányzat felkarolja az ügyet. A tőzsde megalapításáért küzdő Kakas Péter azt szeretné elérni, hogy az állam – egy ingatlana apportálásával – társtulajdonosként beszálljon a tőzsdealapításba, s erről tárgyalnak is a minisztériumokkal. (A tőzsdealapításhoz ötszázmillió forintos tőke kell a hatályos jog szerint.) Egyelőre azonban meglehetősen kezdeti fázisban vannak az egyeztetések, a szakmai várakozások szerint néhány év alatt lehet kézzelfogható eredményt elérni.

Dóra Melinda Tünde

Comments are closed.