Forrás: NOLNobel-díjas, akadémikus, alkotmánybíró segít a tudósjelölteknek
Hargitai Miklós, 2005. július 28. 00:00
A július eleji budapesti nemzetközi peptidkonferencián a kutató diákok (sárga pólóban) kalauzolták a vendégeket Hogy a futballban egyre alacsonyabb életkorra tolódik a tehetségkiválasztás és a profivá válás időszaka, az – a bentlakásos labdarúgó-iskolák, a tornaórákra beülő tehetségkutatók korában – nem újdonság.
Talán kevesebben tudják, hogy ugyanez a folyamat figyelhető meg a tudomány világában is: hogy kiből lesz tudós, legtöbbször a középiskolában eldől ma már. A kiválasztást, illetve a tehetséges diákok és a gondozásukkal bajlódni hajlandó pedagógusok (a mentorok) egymásra találását segítő leghatékonyabb intézmény a kutató diákok mozgalma, amelynek 1995-ös elindítása óta több ezer ifjú tudóst indított el a hivatásos kutatóvá válás felé. (Néhányukat pedig egyenesen világsikerig repített.)
A kutatás iránt érdeklődő középiskolás diáknak elsősorban megfelelő információra van szüksége ahhoz, hogy kutatóhelyet és alkalmas mentort találjon magának. A szükséges tudás egy könyvben található: a mozgalom (www.kutdiak.hu), illetve a mögötte álló Kutató Diákokért Alapítvány évről évre kiadja az úgynevezett mentorlistát, vagyis azon kutatóhelyek jegyzékét, ahová bebocsátást nyerhetnek az ifjú tehetségek. A 2005-ös nyolcadik, bővített kiadásban 681 tudományos műhely koordinátái szerepelnek – Balatonfüredtől Veszprémig – az ország 37 városában, illetve Ausztriában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Jugoszláviában, Kanadában és Romániában. A kutatható témák választéka (az abortusztól a zsírsavanyagcseréig) 2872 címszó alatt található meg a kötetben. A mentorok a tudomány és a felsőoktatás legmagasabb köreiből verbuválódnak: köztük van a Nobel-díjas Oláh György, több mint száz akadémikus, jó néhány volt és jelenlegi alkotmánybíró, professzor. A könyvet, amely a hozzájuk vezető utat jelenti, minden tanév elején megkapja az összes hazai (és a környező országokban működő magyar) középiskola, és mintegy ezer olyan tehetséges diák, aki valamilyen módon – versenyek megnyerésével, publikációkkal stb. – már felhívta magukra a figyelmet.
Jelenleg több mint ötezer magyar diák kutat a kezdeményezésnek köszönhetően különböző kutatóhelyeken és a középiskolai diákkörökben. Az alapítvány pályázatokkal ösztönzi az iskolai tudományos diákkörök létrehozását (eddig több mint 250 ilyen kör alakult). A résztvevők döntő többsége – a kutdiak.hu adatai szerint – falvakban (23 százalékuk), illetve kisvárosokban (31 százalékuk) él, vagyis a mozgalom nem a hagyományos, fővároscentrikus elitképzés újabb bölcsője. Több mint ötszáz kutató diák Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról illetve a Vajdaságból kapcsolódott be a hazai kutatásokba, ami szintén azt mutatja, hogy a mentorrendszer a hazai kutatási centrumoktól távol élők esélyegyenlőségéhez is hozzájárul.
A kutató diákok nyáron sem (csak) pihennek. Minden évben megrendezik káptalanfüredi táborukat, ahol a legkiemelkedőbb tudományos teljesítményt nyújtók mutatkoznak be. 2003-ban és 2004-ben Biogén tábor néven a molekuláris biológiai kutatások iránt érdeklődőknek szerveztek szakmai programokban gazdag találkozót. Ez az idén technikai okok miatt ugyan elmaradt, ám a következőt már szervezik, így 2006-ban várhatóan ismét együtt táborozhatnak majd a legjobb magyar junior biológusok. A külföldi kutatási lehetőségek iránt érdeklődők amerikai, horvát, ír, izraeli és német tehetséggondozó táborokba is eljuthatnak. A nyár hátralévő részében az izraeli Sci-Tech (augusztus 1-je és 26-a között), illetve a göttingeni X-Lab (augusztus 13-a és szeptember 7-e között) vár még jelentkezőket.
Aki úgy dönt, hogy kutató diáknak állna, a kutdiak.hu honlapon keresztül jelentkezhet – csupán azt kell leírnia, hogy miért érdekli a kutatás, és miben érzi magát kiemelkedőnek. Aki meggyőzően prezentálja magát, megkapja a mentorlistát, és utána már minden csak a tehetségén, meg a kiválasztott mentoron múlik…
Útban a világhír felé
„Akikre büszkék vagyunk” tábla még nincs a www.kutdiak.hu honlapon, ám ennek ellenére van már jó néhány olyan (volt) kutató diák, akinek a tudományos pályája a nagyvilágban is figyelmet keltett. Itt van mindjárt a végzős gimnazista Rátai Dániel, aki idén elhozta az amerikai Phoenixből, a világ legnagyobb ifjútudós-világversenyéről az abszolút fődíjat. A fiatal feltaláló olyan szoftver- és hardverösszeállítást tervezett, amely háromdimenziós megjelenítővé alakít egy egyszerű számítógép-monitort.
A 2003-ban érettségizett Szalay Máté és Palotai Robin megnyerte a brüszszeli Euréka Innovációs verseny aranyérmét a bolygórendszerek mozgását szimuláló számítógépes programmal.
Végh Eszter nem csak arról nevezetes, hogy biokémiai felfedezéseiért Pro Sciencia érmet kapott (ez középiskolásként keveseknek sikerül, mivel a díjat eredetileg egyetemistáknak szánták), hanem arról is, hogy sorra jelennek meg a publikációi a nemzetközi szaksajtóban. Ugyanebbe a kategóriába tartozik Sipőcz Brigitta is, aki jó nevű csillagásznak számít, főleg azóta, hogy két éve társaival együtt felfedezett egy új kisbolygót.
Az idegrendszer fejlődését és evolúcióját számítógéppel modellező Rák Ádám, illetve a patkányok vérnyomás-problémáit vizsgáló Kocsis Adrienn még „csak” a magyar innovációs nagydíjon került a győztesek közé (emellett önálló előadást tartottak a Mindentudás Egyetem klubjában is), de ez igen gyakran a nemzetközi tudóskarrier első lépése. A Bártfai Bálint-Erő Zsolt páros már előrébb tart: programjuk, amely a kétdimenziós röntgenfelvételek térbelivé alakítását végzi, megnyerte egy moszkvai tudományos seregszemle első díját, és ezüstérmet
kapott Brüsszelben a 25 év alatti
európai újítók kategóriájában.
