Forrás: NOL

Népszabadság Online, 2005. július 28. 13:49

Steven Spielberg sok Oscarral díjazott filmjének egyik legmegindítóbb jelenete, amikor Oskar Schindler gyáros átad egy listát a krakkói üzemét vezető intézőnek, rajta több mint ezer zsidó kényszermunkás nevével, akiket szűkebb hazájába szállíthat, megment a biztos pusztulástól.

Valójában azonban Schindler listája nem létezett – állítja David M. Crowe amerikai történész németül most megjelent vaskos könyvében. Legalább tizenhárom különböző lista volt, s Schindler ezek összeállításában is csak közvetve vett részt, mert Amon Göth lágerparancsnok megvesztegetésének megkísérlése miatt éppen a Gestapo börtönében ült.

„Tette mégis egyedülálló, Oskar Schindler minden emberi gyengéje mellett joggal lett híres” – tette le a garast Schindler mellett a német kiadás frankfurti bemutatóján Crowe, aki megpróbált árnyalt képet rajzolni a gyárosról, akinek kivételes tette Németországban sokáig senkit sem érdekelt.

A Szudéta-vidékről, a háború előtti Csehszlovákia zömmel németek lakta területéről származó Schindler Crowe beállításában részben szerencselovag, aki gyorsan pénzhez akar jutni a németek által megszállt Lengyelországban, s a náciknak is kémkedik. Erkölcsi átalakulása fokozatosan következik be, amit Crowe szerint felgyorsított az a felismerés, hogy a németek elvesztették a háborút.

Crowe hét éven át kutatott archívumokban, Schindler kortársaival, köztük a megmentett zsidókkal is elbeszélgetett. A háború után a megmentettek tartották életben, látták el pénzzel a szoknyabolond gyárost, akit többé nem fogadott kegyeibe a szerencse. Argentínából felesége, Emilie nélkül tért haza. 1957-től 1974-ben, 66 éves korában bekövetkezett haláláig Frankfurtban élt, s a pályaudvar melletti parányi lakásában egyre inkább ivásnak adta a fejét.

(forrás: MTI)