Forrás: Magyar Hírlap

Szegő András, e-mail

Meglátogattam a pesti alsó Duna-parton, a Garibaldi utca vonalában elhelyezett cipőszobrokat, melyeket a holokauszt-emléknapon avattak fel.

Az emlékmű a rakpart felső szélén helyezkedik el. Szalagkorlát szegélyezi, majd az úttest következik, utána egy becsatlakozó forgalmi sáv a felső rakpartról lehajtóknak, és az úttest után jönnek a parkolóhelyek a felső rakpart támfala mellett. A legközelebbi szabályos gyalogosátkelő dél felé a Lánchídnál van, északi irányban pedig a Markó utca vonalában.

Az emlékművet meglátogatók akrobatamutatványba illő szökellésekkel kelnek át az úttesten, majd lépik át a szalagkorlátot. Különösen jól mutat ez akkor, amikor a gyakorlat kivitelezője 80-90 éves, idős megemlékező, esetleg bottal, mankóval – ugyanis a zebrától 500-600 métert nem tud gyalog megtenni.

Kérdésem, egyben javaslatom: ha már nem készült el az emlékművel egyidejűleg, nem lehetne-e utólag zebrát felfesteni és a szalagkorlátot megnyitni, hogy a kegyeletüket leróni akarók ezt akadálytalanul megtehessék? Jó lenne nem megvárni, hogy aki hatvan éve véletlenül életben maradt, azt most üsse el egy autó.