Forrás: Stop!A zsidók már a keresztények előtt is építettek katakombákat Időpont: 2005-07-25 10:46:43
Az őskeresztények által használt katakombáknál egy legalább száz évvel korábbit vizsgáltak Rómában, ami azt jelenti, hogy, hogy a földalatti temetkezések az „Örök Városban” nem a keresztényekkel kezdődtek, hanem a zsidókkal – állítja egy, a napokban publikált tanulmány.
A legkorábbi keresztények zsidók voltak, ezért talán még a laikusokat sem lepi meg a mostani felfedezés, noha természetesen a két vallás között korántsem volt harmonikus a viszony az elmúlt évezredekben, bár a zsidó és a keresztény vallás egymásra épül: a Biblia Ószövetségét a zsidók és a keresztények egyaránt szentkönyvüknek tekintik, de a keresztény Bibliát kiegészíti az Újszövetség is, amely elsősorban Jézus életéről szól, ezt a zsidók nem fogadják el – írja a geographic.hu.
Rómát szinte behálózzák az őskeresztény katakombák, s a tudósok sokáig azt hitték, hogy a keresztények építették ki az első földalatti „hálózatokat” az Örök Város alatt. Most azonban a holland Utrechti Egyetem szakértői a Villa Torlonia katakombájából kapott szerves anyagot megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az őskeresztények csak örökölték ezt a szokást a zsidóktól. Az anyagvizsgálat nyomán persze a száz évvel idősebb kort ugyan nem lehet tökéletes bizonyossággal kijelenteni, Leonard Victor Rutgers utrechti régészprofesszor szerint azonban igen valószínű ez a feltételezés. Az adatok azt mutatták, hogy az itt lévő maradványok a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 1. század között keletkeztek, messze megelőzve azt a hatvan keresztény katakombát, amelyet a régészek eddig Rómában találtak.
A Villa Torlonia kissé abszurd érdekessége, hogy az olasz fasiszta diktátor, Benito Mussolini itt élt húsz éven keresztül. A Villa Torlonia egyike a hat ismert zsidó katakombának Rómában. Négy ezek közül összeomlott vagy újabb épületeket építettek rájuk, így a Villa Torlonián kívül fennmaradt egyetlen másik hasonló zsidó temetkezési hely az egykori Via Appia mellett található.
Rutgers szerint ahhoz, hogy mostani eredményeiket megerősíthessék, a keresztény katakombákban is kell végezniük radiokarbonos vizsgálataikat. Az őskeresztény sírboltokat ugyanis többnyire nem a radioaktív izotópok előfordulása alapján datálják, hanem a bennük található díszítés, illetve az építészeti stílus alapján.
Ez azt jelenti, hogy egy Krisztus előtti korból származó tárgy kora valóban lehet időszámításunk előtti, de ezt nem biztos, hogy a most vizsgált katakombában használták először. A radiokarbonos módszerek azon alapulnak, hogy az élő szervezetbeli szerves anyagokban és például a kivágott fákban más az aránya a szén izotópoknak. Ha azonban a kivágott fából készült tárgyakat több évszázadon keresztül használták, akkor csak abban lehetnek biztosak a tudósok, hogy mikor történt a fa kivágása, tehát milyen időpont előtt nem használhatták fel az abból készült tárgyakat. Rutgersék egyébként tényleg faanyagokat vizsgáltak meg, amelyek a zsidó katakombából származnak, és amelyek a stukkódíszítésekbe beágyazva maradtak fenn évszázadokon, évezredeken át.
Az őskeresztény katakombákat rendszerint olyan keresztény szimbólumokkal dekorálták, mint a hal vagy a galamb, továbbá az egymásba fonódó görög Khí és Rhó betűk, amelyek a Hrisztosz (Khrisztosz, Krisztus) szó monogramját jelentik. Ezzel szemben a zsidó freskókon menórák, pálmalevelek és a frigyláda tűnik fel, mint például a Villa Torlonia sötét járataiban.
Stop!
