Forrás: Népszava

A lapok külpolitikai oldalainak egyre nagyobb felületét töltik meg a merényletek, különösen az iszlamista indíttatásúak. A terror kezd elszabadulni. Csak jámbor óhajnak tűnik Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár felhívása, amely szerint ez ellen vallási és politikai hovatartozására való tekintet nélkül minden országnak egységben kell fellépnie. Pedig Scheffer a lényegre tapintott: hiszen a terroristák sem tesznek különbséget nemzetek és vallások között. Ahogy most az egyiptomi merényletek is mutatják, az iszlamista terrornak legnagyobb számban éppen az Iszlám hívei esnek áldozatul.

A merényletek kezdeményezői persze főként a Nyugatra és Nyugat szövetségesének tekintett kormányokra -a törökre vagy az egyiptomira – akarnak csapást mérni. Természetesen az is barbár és elfogadhatatlan, ha a merényletek során amerikai, brit vagy izraeli civileket ölnek meg – ám a terroristák eltorzult világképét ismerve, magyarázható. Azt azonban szívesen megkérdezném az Abdullah Azzam Brigádok tagjaitól – ez az obskurus csoport vállalta a Sarm-el-Sejk-i robbantásokat – hogy vajon mennyiben viszi előre ügyüket, ha néhány nyugati turista mellett csaknem nyolcvan ártatlan muzulmán is szörnyet hal? Ilyenkor kezd el az ember arra gyanakodni, hogy a terroristák iszlám ideológiája csupán köntös, amely alá saját, mindenki más elleni gyűlöletüket, cinizmusukat és nihilizmusukat rejtik.

A világ erre a mentalitásra még nem igen talált választ. Saját házuk táján britek nem is olyan régen még olyan engedékenységgel kezelték a terror melegágyát jelentő iszlám uszítást, hogy azt annak művelői csakis bátorításnak érezhették. S most, miután rövid idő leforgása alatt kétszer is elszabadult náluk a pokol, az a veszély fenyegeti őket, hogy elvesztik legendás hidegvérüket. Pénteken a Scotland Yard egyik embere agyonlőtt egy brazil állampolgárt, aki talán félreérthetően viselkedett, ám akinek semmi köze sem volt a merényletekhez. Vajon hogyan történhetett ez meg? Felmondták a szolgálatot a rendőr idegei, vagy nagyon is jól tudta, mit cselekszik? A Scotland Yard szerint a férfi nem állt meg a felszólításra és menekülni próbált. Egy szemtanú szerint a brazilt akkor ölték meg, amikor már védtelen volt és a földön hevert. Összeegyeztethető ez, ha nem is a brit civilizációval, de az általános humánummal?

Nos, a modern humánum a nyugati társadalmak felépítményében leledzik, a jogállamiságban, amely nem engedi, hogy bárki bármely ürüggyel saját kezébe vegye a törvényt. Maguk a nyugati polgárok azonban ugyanolyanok, mint bármely más nép fiai, és ha egyszer úgy érzik, hogy a rendkívüli körülmények érvényen kívül helyezték a civilizációs rendet, akkor sokuk hajlamos visszaesni a barbárságba. Senki nem írt erről olyan szuggesztíven, mint „A legyek ura” című híres regényében a brit William Golding. Lehet, hogy a brazil áldozatnak csak azért kellett meghalnia, mert ugyanolyan sötét volt a bőre, mint a pakisztáni merénylőké?

Ez a gyilkosság tragikus, de elszigetelt eset marad. Baljósabb fejlemény, hogy Nagy-Britanniában – és sok más nyugati országban – a terror elleni harc egyre inkább kérdésessé teszi a jogállamiságot. Az ellenség immár nem kívülről, hanem belülről fenyeget, és nehezen hihető, hogy hatékonyan lehetne védekezni ellene az állami ellenőrzés szigorodása, az alapvető – vagy eddig alapvetőnek hitt – szabadságjogok sérelme nélkül. Ezek közül néhányat a Nyugatnak alighanem föl kell áldoznia azért, hogy a legfontosabbat, az élethez való jogot megőrizze.

Kepecs Ferenc