Forrás: Híradó

Kertész Imrét és József Attilát fordít az Irakban született Saleh Thaier immáron jó tíz éve – a magyar nyelvet is gyönyörűen beszéli

A bagdadi születésű fiatalember politikai okok miatt hagyta el hazáját 1979-ban. Magyarországra került és nyelvünket megtanulva a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett diplomát 1986-ban. Kutató vegyészként dolgozik, emellett a MÚOSZ Nemzetközi Újságíró Iskoláját is elvégezte. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.

A Kultúrház vendégeként Saleh Thaier elmondta, hogy különféle arab lapokban már 15 éve publikál és népszerűsíti a magyar irodalmat és kultúrát. Műfordítással is hamar megpróbálkozott, az ő tollából jelent meg Kertész Imrétől Az angol lobogó és a Jegyzőkönyv, de több József Attila verset is átültetett anyanyelvére. A Nobel-díjas regény, a Sorstalanság elsősorban témája miatt ragadta meg, hiszen, mint mondta, az arab embereket is érdekli a holocaust de ami ennél is fontosabb – hiszen a regény lényege mégis csak ez – az emberi sors.

A könyv megjelenése után pozitív kritikák jelentek meg, Kertész Imrével a Sorstalanság lefordítása óta nem találkozott, előtte azonban igen: akkor Kertész azt mondta, hogy nagyon örül az arab nyelvű fordításnak.

József Attila versét, a Tedd a kezed homlokomra címűt a stúdióban felolvasta arabul Saleh és mindenki hallhatta, hogy a vers lüktetése megmaradt. Mint mondta, az eredeti szöveg ízét, dallamát mindig megpróbálja visszaadni, természetesen úgy, hogy a tartalomhoz mindvégig szigorúan ragaszkodik. Egyetlen egy szón néha hetekig el tud gondolkodni, az arab nyelv eszközeivel nem mindig könnyű visszaadni a magyar érzéseket.

Arra a kérdésre, hogy volt-e már olyan szó, amit nem tudott lefordítani arabra, azt mondta, hogy igen, például nincsen arabul olyan szó, hogy hercsula. Ez egy József Attila versben fordul elő, és az az izgalmas benne, hogy ezidáig magyarul sem tudta senki megmondani, hogy mi a csuda az a hercsula…

Kultúrház