Forrás: Népszava

Idén novemberre határozatképtelenné válhat az Alkotmánybíróság (Ab), ha a parlament addig nem tudja megválasztani legalább a hiányzó tagok egy részét. A taláros testület ugyanis most a minimális nyolc fős létszámmal dolgozik, de ősszel lejár Holló András Ab-elnök mandátuma is. A parlament több, mint két éve nem tud dönteni egyetlen alkotmánybíróról sem.

Hosszú ideje, majdnem két és fél éve nem tud egyetlen alkotmánybírót sem megválaszatani az Országgyűlés. A taláros testület hiányzó tagjainak száma folyamatosan nő, az Alkotmánybíróság (Ab) mára elérte határozatképességének küszöbét: nyolc fővel dogozik. Jelenleg három hely betöltetlen, de novemberben lejár az Ab-elnök, Holló András a mandátuma is. Ezzel viszont már a határozatképesség alá, hét fősre csökkenne a taláros testület létszáma.

Lapunk nemrég a HVG-re hivatkozva arról számot be, hogy felmerült, egy korábbi és egy mai alkotmánybíró, Lábady Tamás és Holló András újraválasztásával egészülhetne ki ősszel a testület. A fideszes Répássy Róbert a Népszavának sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a hetilap információját. Azt azonban elmondta, hogy – mint arról korábban lapunk is beszámolt – pártja az erről folyó négypárti egyeztetéseken valóban javasolta, próbáljanak korábbi alkotmánybírákat újra bevonni a testület munkájába. Információink szerint ez áprilisban merült föl, a Fidesz szerint ugyanis így olyan nevek kerülhetnek elő, akikről a két oldal korábban már meg tudott egyezni.

Az alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az alkotmánybírák egyszer újraválaszhatók. Az SZDSZ azonban a jelenlegi helyzetben nem tudja elfogadni, hogy korábbi alkotmánybírót válasszanak meg ismét – ezt a párt frakcióvezető-helyettesétől tudtuk meg. Fodor Gábor szerint nem a személyek, hanem az újraválasztás ellen van kifogásuk.

Több variáció megoldás nélkül

A tizenegy fős testületből 2003. nyarán távozott Németh János, miután betöltötte hetvenedik életévét, amivel mandátuma az alkotmánybíróságról szóló jogszabály szerint automatikusan megszűnt. Az alkotmánybírák megválasztásához kétharmados parlamenti többség kell, Németh utódáról azonban nem tudtak megegyezni a pártok, így helye betöltetlen maradt.

Nem sokkal képsőbb, 2004. február elején a kormány Czúcz Ottó alkotmánybírót jelölte az EU luxemburgi székhelyű Elsőfokú Bíróságára. Cúcz 2004. május elsejével távozott a taláros testületből, amivel kettőre nőtt a betöltetlen helyek száma. Tavaly tavasszal ráadásul az ellenzéki pártok úgy látták, szerencsésebb az európai parlamenti képviselők választása után dönteni az új alkotmánybírákról. Bár a négypárti parlamenti bizottság többször is tanácskozott, megegyezés nem született a két betöltetlen bírói posztról. Közben tavaly december 23-én lejárt Strausz János alkotmánybíró mandátuma is, ő ugyanis akkor töltötte be hetvenedik életévét. Ezzel a testület létszáma a nyolc fős határozatképességi küszöbre csökkent.

Két bíró – három bíró

Három hiányzó alkotmánybíró esetén a gyakorlat szerint egy-egy jelöltet állít a kormányoldal és az ellenzék. Ha elfogadják egymás embereit, a harmadik bíró ügyében is létrejöhet az alku és a kétharmados parlamenti többség. A két oldalnak sikerült is megállapodnia a Fidesz által jelölt Kovács Péter és az SZDSZ álatal javasolt Bragyova András személyében. A haramadik bíró kapcsán azonban máig nem alakult ki konszenzus. Az MSZP korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a három bíróról egyszerre döntsön az Országgyűlés. Később belementek volna abba, hogy két bíróról szavazzanak, akkor azonban már a Fidesz ragaszkodott a három tag megválasztásához. Ezt azzal indokolták, hogy Kovácsról és Bragyováról azzal a feltétellel egyeztek meg, hogy a harmadik alkotmánybíróról is megállapodásra jutnak a frakciók.

Tavaly decemberben Szili Katalin házelnök Kemenes István szegedi táblabírót javasolta a harmadik, konszenzusos posztra. Javaslatát a Fidesz elfogadta, az MSZP nevében Vastagh Pál viszont nem tudott állást foglalni, ezért halasztást kért. Ezt Lendvai Ildikó frakcióvető később azzal indokolta, hogy a Szili átlal javasolt jelöltről képviselőcsoportjuk nem tudott egyeztetni, Vastagh ezért nem tudott véleményt mondani. A Fidesz később is fönntartotta támogatását, a szocialisták azonban végül is úgy döntöttek, nekik nem felel meg Kemenes. Minthogy így nem tudtak megegyezni, így a tavaly őszi ülésszakon nem is tudtak szavazni, ezért az idén februárra halaszották a döntést. A pártok akkor úgy nyilatkoztak, van esély a megállapodásra.

Újabb variációk a választásra

A frakciók bizakodása ellenére azonban sem akkor, sem azóta, tehát az egész tavaszi ülésszak idején sem sikerült alkotmánybírákat választania a parlamentnek. Az újabb egyeztetéseken azonban új „helyzet” alakult ki.

Információink szerint ugyanis a házelnök tavasszal fölvetette, hogy ne három, hanem négy bíróról döntsenek a honatyák. Ez azért merült fel, mert november elsején lejár Holló András mandátuma is, a törvény szerint pedig utódjáról már szeptemberben dönthet a parlament. Négy jelöltről elvileg könnyebben tudnának a pártok egyezségre jutni, mint háromról, mert a kormányoldalnak és az ellenzéknek is két-két embert kellene megneveznie. Ennek kapcsán viszont fölmerült az a kérdés, hogy még a tavaszi ülésszakon döntsenek-e Kovács Péterről és Bragyova Andrásról – akikről korábban elvileg már megállapodtak -, ősszel pedig a további két jelöltről, vagy egyszerre szavazzanak mind a négy bíróról.

Úgy tudjuk, a kormánypártok a kettő-kettő mellett voltak, a Fidesz azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a négy alkotmánybírót egyszerre válasszák meg. Az államfő-választás miatt azonban az alkotmánybírákkal kapcsolatos egyeztetések vesztettek lendületkükből, így május végére szinte biztossá vált, hogy legkorábban ősszel szavazhat a parlament a taláros testület új tagjairól. Úgy tudjuk, a tárgyalások augusztusban folytatódnak.

November és 2007. áprilisa között egyébként még hat alkotmánybíró mandátuma szűnik meg.

keretbe:

A jelenlegi helyzetet ugyan nem oldja meg, de a jövőben megváltozhatnak az alkotmánybírák jelöléséről szóló szabályok azért, hogy a taláros testület mindig teljes létszámmal dolgozhasson – legalábbis ez derült ki az után, hogy nyár elején az öt közjogi méltóság megbeszélést folytatott az ügyben. Mádl Ferenc köztársasági elnök Holló András Ab-elnök kezdeményezésére hívta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szili Katalin házelnököt és Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Részleteket akkor nem árultak el, de megerősítették, hogy a taláros testület tagjait továbbra is mindenképpen a parlament választja majd, kétharmados többséggel.

Úgy tudjuk, az igazságügyi tárcánál már dolgoznak a változtatásokon. Első körben több lehetséges javaslat is készül. Az előterjesztés azonban várhatóan csak az aktuális alkotmánybíró-választás után kerül a parlament elé. Márciusban egyébként az MSZP-s Vastagh Pál benyújtott a parlamentnek egy, az alkotmánybírák választására vonatkozó alkotmánymódosító javaslatot. Eszerint a megüresedő helyekre a parlament jelölő bizottsága, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az államfő tenne javaslatot – ebben a sorrendben. Az államfő azután javasolna valakit, hogy kikérte az egyetemek jogi karainak véleményét. Az előterjesztés szerint, ha a jelölésre éppen jogosult nem javasolna senkit tizenöt napon belül, vagy a parlament a jelöltet nem választaná meg, akkor a sorrendben következő javasolhatna valakit. A Fidesz szerint olyan módosításon el lehet gondolkodni, ami meggyorsítaná a jelölést.

keret:

Minden alkotmánybíróságok atyját, a Karlsruhében székelő német „Verfassungsgericht”-et a második világháború utáni kiábrándultság szülte. A Weimari Köztársaság és a náci korszak története arra ébresztette rá az alkotmányozó atyákat, hogy ha az alapvető jogok védelméről van szó, nem bízhatnak sem a lakosságban, sem a pártokban, sem a kormányokban. Szükség volt ezért egy olyan szervre, amely – ha a helyzet úgy hozza – az állam és a választott népképviselők akaratával szemben is megvédi az alapvető emberi, polgári és politikai jogokat. A német alkotmánybíróság önmagától sohasem lép akcióba, hanem mindig csak felkérésre. Ez származhat kormányszervektől, pártoktól, parlamenti képviselőktől, de akár az „utca emberétől” is. A karlsruhei testület dönt az egyes törvények, államigazgatási és kormánydöntések alkotmányosságáról, és egyedül határozhat annak megítélésében, összegyeztethető-e az alaptörvénnyel valamely párt működése.

Ehhez képest kisebb a jogköre az osztrák Alkotmányos Törvényszéknek, amely főként abban illetékes, összhangban vannak-e a törvények az alaptörvénnyel. Izraelben az alkotmánybíróság szerepét a Legfelsőbb Bíróság tölti be, amely egyebek közt az izraeli-palesztin konfliktust illetően is sok, a kormány vagy a parlamenti többség akaratával ellentétes jogvédő döntést hozott.

Csak előzetes normakontrollt gyakorolhat a francia alaptörvény felett őrködő szervezet, a kilenc jogi szakembert számláló Alkotmánytanács. A „Conseil Constitutionel” működésének szabályait az 1958-as alkotmányban fogalmazták meg, a szervezet hivatalosan 1959-ben jöhetett létre. Elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, csakúgy, mint további két tagját. Három tag kinevezése a nemzetgyűlés, s ugyancsak három a szenátus joga. Az Alkotmánytanács az esetek mintegy ötven százalékában mondja ki, hogy az adott jogszabály ellentétes az alaptörvény megfelelő pontjaival. Franciaországban az elnökválasztás végeredményét az Alkotmánytanács hirdetheti ki, s a testület nyilváníthatja elnökké a megválasztott államfőt.

Svédországban nincs alkotmánybíróság. A skandináv ország azonban büszke arra, hogy 1789 óta van Legfelsőbb Bírósága. A taláros testületnek a svéd alaptörvény értelmezésében nincs jogköre, feladata hasonló a magyar Legfelsőbb Bíróságéhoz.

Az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság az alapító atyák által gondosan kiegyensúlyozott hatalmi rendszer egyik oszlopának számít, befolyása nagyobb, mint más államokban az alkotmánybíróságé. Sok meghatározó politikai-társadalmi kérdésben, mint például az abortusz, az állam és egyház szétválasztása, a melegek jogai, nem az elnök, nem a törvényhozás, hanem a Legfelsőbb Bíróság mondja ki a végső szót. A testületet az alkotmány III. cikkelye értelmében 1789-ben hozták létre. Kilenc tagját az elnök nevezi ki, megbízatásuk élethossziglan szól. Tíz év után most kerül új tag a testületbe, s így George W. Bushnak (aki 2000-ben a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján lett elnök) lehetősége lesz rá, hogy hosszú távra konzervatív irányba billentse el a testületet.

Dél-Koreában – a németországi helyzethez hasonlóan és német mintára – egy jogtipró diktatatórikus korszakot követően hozták létre az alkotmánybíróságot. Hatásköre is hasonló a Karsruhében működő intézményéhez.

Iránban egyfajta alkotmánybíróságnak tekintik az Őrök Tanácsát, amely teljes egészében a fundamentalista erők befolyása alatt áll. Nem csak a törvények esetében vizsgálja meg, összhangban vannak-e azok az ország iszlám alkotmányával, de a választásokon induló jelöltekében is, és sokakat kihúz listáról – főleg azokat, akik szembenállnak a fundamentalista államhatalommal.

keret:

keret:

Az Alkotmánybírág jelenlegi és korábbi tagjai, zárójelben a mandátum ideje:

Az Alkotmánybíróság jelenlegi tagjai Az Alkotmánybíróság volt tagjai:

Holló András, elnök (1996-) Németh János, elnök (1997-2003)

Erdei Árpád, helyettes elnök (1998-) Sólyom László, elnök (1989-1998)

Bagi István (1997-) Lábady Tamás, helyettes elnök (1990-1999)

Bihari Mihály (1999) Strausz János (1998-2004)

Harmathy Attila (1998-) Czúcz Ottó (1998-2004)

Kiss László (1998-) Tersztyánszky Ödön (1990-1999)

Kukorelli István (1999-) Vörös Imre (1990-1999)

Tersztyánszky Ödönné Vasadi Éva (1999-) Ádám Antal (1989-1998)

Kilényi Géza (1989-1998)

Zlinszky János (1989-1998)

Szabó András (1990-1998)

Schmidt Péter (1990-1996)

Solt Pál (1989-1990)

Herczegh Géza, helyettes elnök (1990-1993)

Arató Judit