Forrás: Magyar Hírlap

A laktanyaparancsnokokéval azonos rendfokozatban szolgálnak az egyházak képviselői a honvédségben

Kevesebb a katona, ugyanannyi a tábori lelkész. A katonák hitéletét és lelki nyugalmát biztosító tábori lelkészi szolgálat tagjait ugyanis megtartotta a hadsereg, igaz, eddig a sorkatonaság létszámához viszonyítva kevés volt a katonai lelkész, mindössze harminc-egynéhányan szolgáltak. Arról nincs pontos kimutatás, hogy a harmincezer fős seregből hányan veszik igénybe a lelkészek szolgálatát.

Tíz évvel ezelőtt kimondottan a zárt laktanyákban szolgálatot teljesítő sorkatonák érdekeit szem előtt tartva hívták életre újra a tábori lelkészi szolgálatot a Magyar Honvédségben. Akkor összesen kilencvenezer tagot számlált a hadsereg, a többség sorkatona volt, ők gyakorta heteket töltöttek kimenő nélkül a laktanyák falain belül, így igényt tarthattak lelki gyakorlatra is.

Varga József, a Honvédelmi Minisztérium egyházi referense lapunknak elmondta, hogy az eredeti tervek szerint minden ezer katonára jutott volna egy tábori lelkész. A kilencvenes évek elején – első lépésként – harminc státust hoztak létre. Az arányokat az egyházak polgári elismertségének megfelelően állapították meg. Ágy a lelkészek között hatvanszázaléknyi volt a katolikus, harminc a különböző protestáns egyházakhoz tartozó, tízszázaléknyi pedig az izraelita lelkész.

Aztán megkezdődött a hadsereg karcsúsítása, a katonák számát rövidesen hatvan-, majd ötvenezer fő alá csökkentették. Újra kellett gondolni a lelkészek feladatait is, és a tervezett létszámfejlesztés elmaradt. A mai harmincezres összkatonai létszám éppen megfelel az eredetileg felállított szolgálatnak, vagyis a hadsereg létszáma igazodott az annak idején szolgálatba állított lelkészekéhez.

Rendfokozat a papoknak

A sorkatonai szolgálat tavaly végleg megszűnt. Volt, aki úgy gondolta, hogy éppen az a bezárt közösség vált ki a hadseregből, amely miatt létrehozták a tábori püspökségeket. Varga József szerint azonban továbbra is szükség van lelkészekre a honvédségben, igaz, az eddigiektől eltérő feladatokkal, hiszen a szerződéses katonák igényei, elvárásai különböznek a sorkatonáéktól. A keresztény világ szinte valamennyi hadseregében, így a NATO-csapatokban is vannak lelkészek.

Zarándoklatokat is

szerveznek

A Magyar Honvédség több mint száz katonája vett részt május utolsó hetében a franciaországi lourdes-i zarándoklaton. Az évente rendezett találkozón negyven ország több mint tízezer katonája volt ott. A zarándoklatot a katolikus tábori szolgálat szervezi, nemcsak a vallásos katonák vehetnek részt rajta, ajánlanak programokat az egyházakon kívüli látogatóknak is.

Kevesen tudják, hogy a katonai egyházi vezetők és a római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus lelkészek, a rabbik egyenruhás, rendfokozattal bíró katonák. A püspökségek, illetve a tábori rabbinátus vezetői egyenesen tábornoki beosztást töltenek be.

A lelkészek a laktanyaparancsnokokkal mellérendelt viszonyban vannak. Önállóságukat és sajátos jogviszonyukat jellemzi, hogy a püspökséget nem a katonai vezetés, hanem a tárca – amúgy civil – politikai államtitkára felügyeli. Ő tarja a kapcsolatot a történelmi egyházak vezetőivel, s közvetíti nekik a honvédelmi vezetés terveit, fejlesztési elképzeléseit.

A missziókon is részt vesznek

Szaradits József ezredest, a tábori katolikus püspökség helyettes vezetőjét a katonák nem rendfokozatával szólítják meg, leginkább József atyaként ismerik. A katolikus egyház papjai közül jelenleg tizenhárman szolgálnak a seregben, valamennyiüket felszentelték, a magasabb beosztásúak esperesek, a többiek pedig lelkészek.

Az ezredes elmondta, a tábori szolgálatra – egyházuk ajánlásával – önként jelentkeztek. Ahhoz, hogy fel is vegyék őket, alkalmasságukat a tábori püspök igazolta, és kinevezésüket fel is terjesztette a honvédelmi miniszternek. A lelkészeket ugyanis a szaktárca vezetője nevezi ki.

József atya szerint a tábori lelkészeknek a sorkatonai szolgálat megszűnése után is maradtak feladataik. Általában minden jóakaratú katonát megszólítanak, s „felajánlják a hit világának ajándékát”, függetlenül attól, hogy gyakorolja-e vallását az illető. Aki igényli, azt egyéni lelki gondozásban részesítik, bibliaórát tartanak, életvezetési tanácsokat adnak. A tábori lelkészek részt vesznek a külföldi missziókban is, így volt közülük egy Irakban, más pedig szolgált egyéb veszélyes övezetekben is.

József atya az utánpótlásért aggódik, csakúgy, mint az egyház egésze. Szaradits ezredes elmondta, hogy a következő öt-hat évben többen is elérik a nyugdíjkorhatárt. Egyelőre csak reménykedhetnek abban, hogy lesz a helyükre elegendő jelentkező.

Az anyagi megbecsülésre vonatkozó kérdésünkre az atya azt mondta, hogy a tábori lelkészi beosztás nagyjából plébánosi egzisztenciát biztosít. Vagyis nem ezért, hanem a kötöttségek és a sajátos feladatok miatt lehet vonzó terület ez a fiatal papok számára.

Minden tizedik katona igényli

Somhegyi Szeverin, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem másodéves hallgatója átlagosan háromhavonta szokott négyszemközt beszélgetni a tábori lelkésszel. Örömmel vesz részt azokon a kollégiumi délutánokon is, amikor kisebb közösségben végeznek lelki gyakorlatot. Úgy ítéli meg, hogy a katonák tíz-tizenöt százaléka igényli a lelkészek segítségét. Mint mondta, az egyház képviselőjével minden problémát meg lehet beszélni, bizalommal fordulhatnak hozzá, s nincs alá-fölé rendeltségi viszony sem. Olyan kapcsolatok alakulnak ki a lelki közösségen belül, amelyeket akkor is ápolni fog, ha innen elkerül.

Tanyi Orsolya negyedéves hallgató az egyetemen. Heti-kétheti rendszerességgel találkozik a katolikus tábori lelkésszel. Azt mondja, nem érzi úgy, hogy a vallást gyakorlók külön közösséget képeznének a hadseregen belül. Viszont a lelki gyakorlatok segítenek a pályakezdő tiszteknek közelebb kerülni egymáshoz. A katonalány megemlítette, hogy vannak társai, akik épp a seregben kerültek kapcsolatba a vallással, s azóta is igényt tartanak a lelkészek segítségére.

Egy harmadik hallgató, Szász Milán is kimondottan hasznosnak és szükségesnek tartja a lelkészi szolgálatot. A katonai pályával járó fokozott testi és lelki igénybevétel közben, a szigorú parancsnoki rendben felüdülést jelentenek a lelki gyakorlatok. És nyári táborokat is szerveznek a katonák gyermekeinek.

Gaál Zoltán