Forrás: NOL

Varsányi Gyula, 2005. július 13. 00:00

Spiró György Főként a könyvpiaci lendület lanyhulásáról, mindössze egy-két százalékos növekedésről számoltak be az első fél évet értékelve a vezető könyves szakemberek. A magyar irodalom azonban mintha javítaná pozícióit.

Stagnálásról számolt be az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító kiadó, az Európa igazgatója, Osztovits Levente. Az év első négy hónapja náluk inkább viszszaesést mutatott, júniusban viszont mintha magára talált volna a könyvpiac. Ebből azonban általános következtetést nem lehet levonni. Szárnyaló könyvsikerről nem tudott beszámolni az igazgató, azonban a kiadó több szerzőjének könyvei is szép eredményt hoztak. Ezek közé tartozik Szabó Magda néhány kötete, Bulgakov A Mester és Margarita, Orwell Állatfarm és 1984 című műve – ezek keresettségében közrejátszott a Nagy Könyv-játék is -, a tavaszi újdonságok között pedig Jerofejev A jó Sztálin, Kundera A függöny és Umberto Eco A szépség története című kötete. Osztovits régebb óta ható irányzatként említette a tabloid (képeslap) ízlés hatását a könyvvásárlásra, a klasszikus irodalom leértékelődését, a vonzó címek körének szűkülését.

Jobb hangulatban nyilatkozott az egyik legnagyobb kereskedelmi cég, a Libri vezetője. Szabó Erika megjegyezte, igaz, hogy a vásárlók száma és a vásárlóerő nem növekszik, ezért a piaci torta újraszeleteléséért folyik a harc, a Librinél mégis infláció fölötti forgalomnövekedést regisztráltak. Ez nem elsősorban az áremelkedésnek, inkább a vásárlások nagyobb számának köszönhető. A Libri vezetője is fontosnak tartja a Nagy Könyv hatását általában a könyvek, különösen az olyan művek iránti keresletre, mint amilyen például Gárdonyi Az egri csillagok című regénye. Ebből az elmúlt két-három évben összesen nem fogyott annyi, mint az idén. Hihetetlenül népszerűnek nevezte Coelho spirituális igényeket kielégítő köteteit és Dan Brown Da Vinci-kódját. Az utóbbi kapcsán úgy véli, új olvasórétegekről is beszélhetünk, olyan fiatalokról, akik nem egyszerűen történelmi krimikre vágynak, hanem érdekesebb, jobban megírt történeteket keresnek, a szépirodalom felé mozdulnak el.

Rakovszky Zsuzsa

Matyi Dezső, az első fél évben a budapesti nagyáruházzal is bővült Alexandra-hálózat feje úgy látja, a minőségi verseny került előtérbe a könyves szakmában, mióta lassul a növekedés. Egyes hazai és külföldi szerzők sikere nyomán pedig a szépirodalom előretörését érzékeli az igazgató.

Az utóbbival kapcsolatos újdonság a hangoskönyvek piaci fölfedezése. Senki sem gondolta, hogy Örkény egyperceseiből lemezen több mint kétezret el lehet adni rövid idő alatt. A Kossuth Kiadónál megtörtént. Kocsis András Sándor igazgató megjegyezte, jelenleg 18 irodalmi cím kapható hangos kiadásban, amelyek iránt korántsem csak gyengén látók vagy mozgássérültek érdeklődnek. Sokan házimunka végzése közben vagy az autóban hallgatják e lemezeket, sőt, a diákok is így ismerkednek Krúdyval, Kosztolányival. Eddig 50-55 beszélő mű jelent meg a hazai piacon.

Závada Pál

A megelőző 5-8 év dinamikus fejlődésével szemben megtört a forgalom növekedése, ezt mutatják az elmúlt hónapok is – vélekedett Száraz Miklós, a Sunbooks vezérigazgató-helyettese. Ő legfeljebb 1-2 százalékos növekedést jósol erre az évre, és kiélezettebb versenyt. Szerinte egyre nagyobb szerepe lesz az olyan együttműködésnek, amelyben a kiadók nagykereskedőkkel összefogva bizonyos – raktározási, szállítási – feladatok ellátását az utóbbiakra bízzák. Jellemzőnek tartja, hogy a közelmúltban hét szakkönyvkereskedő közös értékesítési szervezetet is létrehozott, hogy erősebbekké váljanak a piaci érdekérvényesítésben. A Sunbooks képviselője hangsúlyozza: a könyv is olyan árucikk, amelyet reklámmal, marketinggel kell kínálni ahhoz, hogy más termékekkel versenyezhessen.

Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója egyetért azzal, hogy reklámozni kell, mert e nélkül a könyv egyre ritkábban adható el, ám nem biztos, hogy egy-egy mű behozza a ráfordított hirdetési költséget. Ugyanakkor változatlanul hisz abban, lesznek reklám nélküli sikerek, még ha fogyó számban is. Úgy véli, nálunk tíz-tizenöt évvel ezelőtt is működött a piac, az irodalomközvetítő, kánont meghatározó értelmiség véleménye azonban képes volt akár elnyomni a piaci értékítéletet. Nem is volt illendő egy-egy mű kelendőségével foglalkozni. Ma viszont már „komoly” írók is – mondjuk, Esterházy, Spiró vagy Závada Pál – büszkék magas eladott példányszámaikra. A Magvető első fél éve egyébként Spiró György és Rakovszky Zsuzsa sikerét hozta (Spiró Fogság című regénye eddig tizenötezer példányban fogyott el). Az igazgató szerint jól szerepelt náluk régebbi vagy új köteteivel az egész kortárs magyar irodalom (Jónás Tamás, Tóth Krisztina, Varró Dániel, EsterházyPéter, Kertész Imre, Krasznahorkai László).

Csaplár Vilmos, a Szépírók Társaságának elnöke egyetért Morcsányival abban, hogy szemléletváltás történt a piac megítélésében, de abban is, hogy ezt nem szabad kizárólagossá tenni, erőltetni. Hiszen a kis példányszám nem jelent feltétlenül alacsony értéket – gondoljunk a vers műfajára, vagy általában a fiatal szerzőkre. A piac mellett tehát szükség van – a mainál nagyobb mértékben is – az állami támogatásra. Az író nem vitatja a Nagy Könyv szerepét, de szükségesnek tart egy alapos felmérést az akció hatásáról a zárás után.

A könyv változatlanul különleges piaci termék – hangsúlyozza az ugyancsak könyves óriásnak számító Líra és Lant elnök-vezérigazgatója. Kolosi Tamás szerint a sikerben változatlanul nagy a szerepük a véleményformálóknak, az értelmiségnek. A legnagyobb eladott példányszámokat viszont az idén is Dan Brown és Coelho kötetei adták. A cég toplistáját ők vezetik.

A Líra és Lant toplistája

(2005. első fél év)

1. Dan Brown: Da Vinci kód

2. P. Coelho: Az alkimista

3. P. Coelho: A Zahír

4. Kertész Imre: Sorstalanság

5. Vujity Tvrtko: Angyali történetek a pokolból

6. Leslie Lawrence: A tizenhárom kristálykoponya

7. Dan Brown: Angyalok és démonok

8. Norbi titok 2.

9. Spiró György: Fogság

10. Kaposi József: Új történelmi érettségi