Forrás: NOL

Beszélgetés Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel

Pogonyi Lajos, 2005. július 9. 11:00

A londoni miniszterelnöki rezidencia utcája lezárvaKép: REUTERS – Toby Melville Milyen „minőségi” változáson ment át a (nemzetközi) terrorizmus az elmúlt több mint harminc esztendőben? Miért éppen London és miért most vált minden jel szerint az al-Kaida célpontjává? Egyebek között erről beszélgettünk Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának vezetőjével.

– Az 1972-es müncheni olimpián izraeli sportolók ellen elkövetett palesztin terrormerényletet, a különböző repülőgép-eltérítéseket követően, majd a 2001. szeptember 11-i al-Kaida-támadás után, amely egyebek között romba döntötte a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyát, megismétlődtek a szélsőséges muzulmán szervezeteknek tulajdonított robbantások: Indonéziában, Kenyában, Marokkóban, Szaúd-Arábiában, Törökországban és Spanyolországban. A londoni robbantássorozat nyomán mondhatjuk-e, hogy az elmúlt évtizedekben végbement egyfajta „minőségi” változás a terrorcselekményekben, ha nem túl morbid a jelző?

– Úgy gondolom, hogy a hetvenes évek óta nemcsak a világ változott sokat, hanem ezzel együtt a terrorizmus is mind technikájában, mind pedig irányultságában. Korábban inkább azok a szervezetek hajtottak végre terrormerényleteket, amelyek kis csoportok voltak, és nem rendelkeztek nagy társadalmi támogatottsággal.

– És a mostaniak?

– Ezek már széles társadalmi bázissal is rendelkező csoportok, ami azt jelenti, hogy minőségileg is megváltozott a terrorizmus. Különösen 2001. szeptember 11-e óta van ez így. A legmodernebb terrorizmus számára a jelképesnek számító célpontok vagy rendezvények, esetleg mindkettő támadása, és nem is a konkrét, hanem az általánosabb célok elleni fellépések a fontosak. Korábban konkrét személyeket, főleg politikusokat támadtak.

– Mint amikor például a Vörös Brigádok 1978-ban agyonlőtte Aldo Moro olasz kormányfőt.

– Erről van szó. A mostani terroristák vagy a nyugati civilizáció támadására hivatkoznak, vagy a globalizációval szembeni elégedetlenségre apellálnak. Egy szó mint száz, a mai terrorizmusnak más lett a hivatkozási alapja. A másik nagyon fontos tényező az, hogy a terrorizmus tömeges méretűvé vált, legalábbis, ami az áldozatok számát illeti.

– Ez utóbbinak mi lehet az oka?

– Szerintem az, hogy megváltozott a társadalmi ingerküszöb is.

– Amikor ez az interjú csütörtökön este készült, több mint negyven halálos áldozatról lehetett tudni Londonban.

London a média figyelmének központjában van. A nemzetközi terrorizmusnak pedig a média úgy kell, mint egy falat kenyér.

– Mikor az olvasók kézbe veszik ezt az újságot, valószínűleg már több lesz a halálos áldozatok száma. Arra már utaltam, hogy részint megváltozott a terrorizmus ideológiája, részint a társadalmi támogatottsága. De megváltoztak a terrortámadások elkövetésének módszerei is. A terrorizmussal szembeni hatékonyabb védekezés kikerülésére megnőtt az öngyilkos merényletek száma. Ezek korábban ismeretlenek voltak. Ez is a minőségi változás része. A legmodernebb terrorista szervezetek, ahogyan futólag már szó volt róla, jelentős társadalmi támogatottsággal bírnak. Állami-szociális funkciókat is betöltenek, elég csak a Hamaszra gondolni, vagy akár az al-Kaida eredeti változatára, amely afganisztáni veteránokból verbuválódott. Ezek nem kizárólag terrorakciókat követnek el, hanem szociális, jóléti, kulturális ellátást is biztosítanak saját tagjaiknak és szimpatizánsaiknak. Ráadásul ezeket a juttatásokat az adott országokban mások nem is nagyon tudják garantálni.

– A pénzvilág centrumai is gyakran a terrortámadások célpontjai. Az első londoni detonáció éppen a City keleti részén lévő Liverpool Street állomáson történt, amely a brit főváros egyik legnagyobb vasúti és metrócsomópontja, közvetlenül mellette van a kelet-európai átalakulás finanszírozására alakult Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

– Ez is benne lehet a „pakliban”, bár a londoni merényletsorozat esetében erőteljesebb motivációnak érzem azt, hogy éppen most és éppen Skóciában rendezik a G8-ak csúcstalálkozóját. Nagyon sok brit rendfenntartót is a skót helyszínre küldtek. Felmerül lehetőségként az is, hogy London éppen egy nappal a merénylet előtt kapta meg a 2012-es olimpia rendezési jogát. Bár szerintem kevesebb, mint huszonnégy óra alatt nem lehet megszervezni és így összehangolni egy ilyen merényletsorozatot. A legmodernebb, tehát az al-Kaida-típusú terrorizmusnak három jellegzetessége van: a merényletsorozatot precízen megtervezik, nem jelentik be előre, mint az ETA vagy az IRA, s „politikafüggő”, vagyis tudomásul kell venni, hogy a terroristák is politizálnak.

– Arra gondol, hogy például a tavalyi madridi robbantások is három nappal előzték meg a spanyol parlamenti választásokat?

– Ágy van. A terrorizmus ma sokkal inkább olyan nagyobb jelenséghez köthető, mint amilyen a nem állami biztonságpolitikai szereplők megjelenése és megerősödése a nemzetközi politikában. A terroristacsoportok is ilyen nem állami szereplők. De, mondjuk, a biztonságpolitikában ilyennek tekinthetők bizonyos alapítványok, egyes cégek. Ezek mindenképpen hatni akarnak a kormányok biztonságpolitikájára, ki így, ki úgy.

– Amiatt is lehetett London a célpont, mert Blair brit kormányfő különlegesen jó viszonyt ápol Bush amerikai elnökkel?

– Mi az hogy? Valószínű, hogy azért is lett Oszama bin Laden al-Kaidájának London a célpontja, mert Tony Blair kormánya teljes mértékben támogatja George W. Busht a terrorizmus elleni küzdelemben.

– Az ön által mondottakat támasztja alá a Der Spiegel német hetilap internetes kiadásának értesülése is. A meg nem erősített hitelességű közlemény a már említett „Titkos Szervezet – Európai al-Kaida” aláírással jelent meg egy iszlamisták által gyakran látogatott honlapon. A Der Spiegel által meg nem nevezett honlapon a következő szöveg olvasható: „Örvendezz, iszlám nemzet. Eljött az idő, hogy bosszút álljunk a brit cionista keresztes kormányon az Irakban és Afganisztánban elkövetett mészárlás miatt”.

– Hát, igen, erről beszélek. Az első helyen említett G8, illetve a Bush- Blair-kapcsolat után fontos ok lehet az is, hogy hogy noha hosszú ideje London a terroristák prioritási listáján előkelő helyen szerepelt, ráadásul többször is megfenyegették a brit fővárost, eddig sikerült elhárítani a terrorveszélyt.

– Charles Clarke brit belügyminiszter ezzel kapcsolatban mondhatta, hogy most következett be az, amivel London régóta számolt?

– Azoknak a brit szakértőknek volt igazuk, akiknek többször is az volt a véleményük, hogy elkerülhetetlen egy ilyen merénylet hazájuk ellen. Ők maguk is látták, hogy London több szempontból kiemelten fontos hely. Multikulturális város, hatalmas méretekkel és nagyon nagy erőfeszítések kellenek a rend fenntartásához. London a média figyelmének központjában van. A nemzetközi terrorizmusnak a média pedig nyilvánvalóan úgy kell, mint egy falat kenyér, mert ha egy ilyen városban történik a tragédia, az óriásit szól.