Forrás: NOLSport lehet a szellemi összecsapás is
Kelen Károly, 2005. július 9. 00:00
Sakkolimpia Mallorcán, 2004. októberKép: REUTERS – Dani Cardona Nemrégiben Berlinben megalakult a Szellemi Játékok Nemzetközi Szövetsége. A négy önmagát sportként meghatározó játék – a bridzs, a dáma, a gó és a sakk – világszervezete összefogott, hogy együtt próbáljon az olimpiai mozgalom részévé válni. Valószínűleg a paralimpia mintája ihlette az intellimpia ötletét.
José Damiani, a Bridzs Világszövetség elnöke tavaly novemberben a bridzs-világbajnokságon beszélt arról, hogy tervezik a gondolkodtató játékok nemzetközi szervezetének létrehozását abból a célból, hogy az olimpiákhoz kapcsolódva nagy versenyt rendezzenek. – A legújabb tervünk – nyilatkozta akkor a Népszabadságnak -, hogy a NOB égisze alatt megszervezzük a szellemi játékok olimpiáját, az intellimpiát. A sakkal, a góval, a dámajátékkal együtt kéthetes versenyt fogunk tartani ugyanazon a színhelyen egy évvel a téli játékok után, először a torinói olimpiát követően 2007-ben.
A terv első fele most valóra vált: a négy szellemi játék képviselői Berlinben megalakították a Szellemi Játékok Nemzetközi Szövetségét (az angol név után – International Mind Sports Association – a szervezet nevének rövidítése: IMSA). Az új társaság tagjai a Bridzs Világszövetség (WBF), a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE), a Dámajáték Világszövetsége (FMJD) és Nemzetközi Gószövetség (IGF). Első elnöknek Damianit választották.
Magyarországon a sakk a XIX. század végétől nagyon népszerű volt. A húszas években kiemelkedő eredményeket értek el játékosaink. Az első két sakkolimpiát 1927-ben és 28-ban a magyar válogatott nyerte. És győzni tudott a magyar csapat a szovjet hegemóniát megtörve 1978-ban is. A Polgár lányok fémjelezte női válogatott pedig 1988-ban és 1990-ben nyert olimpiát.
Sikeresek voltak kezdetben a magyar bridzsezők is. Hazánk nyerte 1934-ben az első Európa-bajnokságot, és két ezüstérem után 1938-ban újra elhódította a kontinenselsőséget. Tavaly a bridzsolimpián a magyar válogatott az ötödik helyet szerezte meg.
A go a hetvenes évek elején kezdett itthon terjedni, az akkoriban egyre gyakrabban hazalátogató Erdős Pál, a világhírű matematikus volt az egyik „hittérítő”. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem klubjában játszók hozták létre 1983-ban Magyar Go Egyesületet, amely a nemzetközi versenyéletben is képviseli hazánkat. Az országos szövetség alakuló közgyűlését tavasszal tartotta, bírósági bejegyzése folyamatban van. De a magyaroknak addig is voltak eredményeik: 1988-ban Pócsai Tibor nyerte az Európa-bajnokságot, és három magyar ifjúsági Európa-bajnokunk is volt az utóbbi időben: Mérő Csaba, Kőszegi Diána és ifjabb Balogh Pál.
A dáma sohasem volt igazán népszerű nálunk – a világhálón csak a Zalaegerszegi Dámajáték Sportegyesület (web.axelero.hu/penkalo) található meg -, de azért sokan tudják róla, hogy a világ más részein komolyan foglalkoznak vele.
Hobbiszerűen nagyon sokan űzik egyik vagy másik játékot, a játékosok nagy része többet is kipróbál közülük. Ha azonban valamelyikben jó eredményt ér el versenyen is, általában elkötelezi magát mellette, és már nem nagyon foglalkozik a többivel. Gyakran előfordul, hogy az általa favorizált játékot magasabb rendűnek kezdi érezni, és ha elismeri is a többi értékeit, a saját választását tartja csak igazinak. Mintha a többség le is nézné egy kicsit a többieket.
Kállai Gábor, nemzetközi sakknagymester – egyben erős bridzsjátékos is – más véleményen van: – Én nagyon örülök az új szövetség létrejöttének – mondja. – Évek óta sikerrel rendezzük meg a magyar bridzs-sakk bajnokságot. Most majd négytusává bővítjük, a résztvevők góban és dámában is összemérik erejüket.
Kállai elmondta, hogy a bridzsezők és sakkozók régóta ostromolják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy részesei lehessenek az olimpiai mozgalomnak. A NOB a kilencvenes években előbb a bridzs-, majd a sakkszövetséget is elfogadott partnernek ismerte el, és e két játékot azóta sportként tartja számon, de hosszú évek ígérgetése után a NOB-tagok úgy döntöttek, egyik sem szerepelhet sem a nyári, sem a téli olimpia műsorán.
– Márpedig az jelentené a nagy lehetőséget – folytatja Kállai. – Az olimpia teremti meg a legnagyobb nyilvánosságot, és az olimpiai sportágak kapják a legtöbb állami támogatást, ők tudják maguk mellé állítani a szponzorokat is.
Azt a célt tehát, hogy az olimpiára utazhassanak a legjobb sakkozók vagy bridzsezők, nem sikerült elérni, ezért találták ki az olimpiát követő szellemi vetélkedőt. A fogyatékkal élők sportrendezvényének, a Paralimpiának mintáját követné az Intellimpia (szellemi olimpia) elnevezés.
Kállai szerint az ötlet azért jó, mert ezek a játékok egymást erősíthetik: nálunk például a sakkot űzik többen, de Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Államokban a bridzs sokkal népszerűbb, a Távol-Keleten pedig a gónak van hatalmas tábora.
A szellemi játékokat sokan nem tartják sportnak, mert hiába kell nagy állóképesség az egymást követő játszmák hosszú órákig tartó végigküzdéséhez, egyik sem elsősorban fizikai erőnlétet követel meg. Márpedig általában azt fogadják el sportként az emberek, amelyben fizikai erővel és/vagy ügyességgel lehet az ellenfél fölébe kerekedni.
– Az olimpia bizottság azt ismeri el sportnak, ami nemzetközileg elismert egységes szabályokhoz kötötten versenyszerűen űzhető – mondja Kállai Gábor. – Szükség van még arra, hogy megfelelően elterjedt legyen az egész világon. De hát a sakkot, a bridzset és a gót is nyilvánvalóan sokkal több országban játsszák, mint a sportok legnagyobb részét.
A négy játék terjedését az utóbbi időben meggyorsította a számítógépes világháló fejlődése. Mindegyiket lehet élőben játszani a hálón, amivel megszűnik a partnerkeresés problémája. Egy-két perc alatt lehet találni hasonló tudású játékostársakat, és máris folyik a harc mondjuk a Pekingben és Budapesten, Lublinban és Caracasban lévő karosszékekben ülő résztvevők között.
A televízió számára egyik sem túlságosan vonzó, mert a nem értők számára nem könnyű követni a történéseket. Az internet viszont kitűnő lehetőséget kínál: el lehet-e képzelni nagyobb örömöt, mint a világ legjobbjainak küzdelmét figyelni a neten szakértő kommentárok mellett?!
Ezek a játékok a komputerlovagoknak más feladatot is adnak. A cél: olyan programot készíteni, amelyik legyőzi a világ legjobb sakkozóját, bridzsezőjét, gó- és dámajátékosát.
A szakértők szerint a sakkban és a dámában már most jobb a gép, mint az ember. Nyílt játékok, amelyekben a számításé a fő szerep, és hiába az emberi intuíció, ha a komputer állások millióit képes kipróbálni másodpercek alatt.
Elvileg a gó is teljesen végigjátszható, mégis nehezebb dolga van a programozóknak. A sakknál bizonyos adatok alapján megállapítható, hogy egy adott helyzetben ki áll jobban. A sokszoros magyar bajnok Mérő Csaba szerint a gó esetében ez nem egyértelmű, ezért nehezebben mondható meg, mely lépés vezet nyeréshez.
A bridzsben az ellenfél lapjai rejtve vannak, az eseteknek csak egy részében lehet biztos sikerre vezető játékot bemutatni. Ráadásul a szabályok bizonyos korlátok között megengedik az ellenfél félrevezetését is. Mindamellett a legtöbb helyzetben ki lehet számítani, milyen játékmód vezet nagyobb valószínűséggel sikerre, és hosszú távon a nagyobb esélyt választó játékos nyer. Előbb-utóbb a bridzskomputer is felveszi a versenyt az emberrel.
De minek ezzel törődni: a biciklista is gyorsabb, mint a futó, de ezért még nem kell beszüntetni az atlétikai versenyeket.
Botrány az Eb-n
A Kanári-szigeteken megtartott bridzs Európa-bajnokságot – amelyen a magyar versenyzők közül a legjobb eredményt a párosok küzdelmében 11. helyett szerző Dumbovich Miklós-Winkler Gábor páros érte el – zajos botrány kísérte: a csapatversenyen az olasz Lanzarotti-Buratti kettőst izraeli ellenfelük azzal vádolta, hogy meg nem engedett információkat közöltek egymással. A licitálás után Lanzarotti az asztalra terítette lapjait, hogy a szabályoknak megfelelően partnere gazdálkodhasson velük. (Az asztalt átlósan ketté választó fal alsó részét ilyenkor felhajtják, hogy a játékosok láthassák a kijátszott kártyákat és az asztalra helyezett lapokat.) Ettől kezdve Buratti már nem szólhatott bele a játékba, így semmi akadálya nem volt, hogy belenézzen ellenfele lapjába. Csakhogy az így megszerzett információt nem tartotta meg magának: a döbbent ellenfélnek feltűnt, hogy ujjaival jelzéseket adott le, aminek hatására partnere egészen szokatlan játékmódra határozta el magát. A versenybizottság hoszszú tárgyalás végén bizonyítottnak vette az izraeliek állítását, és többszörös Európa Kupa-nyertes olaszokat kizárta a további küzdelemből.
Játék-polihisztor
1947, jobb oldalt Pierre Ghestem éppen elveszíti a dáma-világbajnoki címet
Pierre Ghestem licitálási módszerét, az úgynevezett Ghestem-konvenciót sok bridzsező alkalmazza Magyarországon. Az 1922-ben született francia közvetlenül a második világháború után kétszer is megnyerte a dáma-világbajnokságot, majd hazája egyik legjobb sakkozójaként tartották számon, végül a bridzsjátékhoz pártolt: háromszor nyerte meg a francia válogatottal az Európa-bajnokságot, kétszer a világbajnokságot. sajnos arról nincs információnk, hogy tudott-e egyáltalán gózni, és milyen szintre fejlesztette tudását ebben a játékban.
Ó!
A gó játék nevét általában rövid o-val szokás írni. Ágy található például a magyar egyesület internetes honlapján is. Mint Téby Attilától, az alakulóban lévő szövetség elnökétől megtudtuk, állásfoglalást kértek a Magyar Tudományos Akadémia illetékes munkatársától, és mivel ő a hosszú ó-t javasolta, bejegyzési kérelmükben már így szerepel: Magyar Gó Szövetség.
