Forrás: Stop!

Eddig publikálatlan Einstein-leveleket tett közzé egy japán filozófus özvegye. Az írásokban a híres fizikus védekezik a Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombombák miatt, amelyek kifejlesztésében ugyan nem vett részt, de korábbi tevékenysége inspirálta a katonai kutatásokat.

A relativitáselmélet mondta ki először a tömeg-energia ekvivalenciáját, vagyis azt, hogy a tömeg energiává alakulhat át. Az atombomba működési elve ezen az Einstein által megállapított összefüggésen alapul. Maga a híres fizikus nem vett részt a nukleáris fegyverek kifejlesztésében, igaz viszont az is, hogy magyar barátai és tudóstársai hatására 1939-ben levelet írt Franklin D. Roosevelt amerikai elnöknek, amelyben a katonai jellegű atomkutatásokat szorgalmazta. Tulajdonképpen a levelet Szilárd Leó fogalmazta meg, és Einstein azután írta alá, hogy arra Szilárd rábeszélte-írja a geographic.hu.

Sinohara Szeiei, a távol-keleti filozófus és német-japán fordító özvegye most nyilvánosságra hozta néhai férje levelezését, amelyet Albert Einsteinnel folytatott a tudós életének utolsó éveiben. Einsteinnek a nukleáris hadviselés elleni állásfoglalását már korábban is dokumentálták a tudománytörténészek. Ám a Sinoharának küldött levelek azt is megmutatják, miként próbálta megvédeni magát és személyes tevékenységét összhangba hozni pacifizmusával.

A kapcsolat 1953-ban kezdődött, amikor Sinohara levelet küldött Einsteinnek, amelyben bírálta a fizikust. Sinohara azzal vádolta a relativitáselmélet kidolgozóját, hogy szerepet játszott a nukleáris fegyverek kifejlesztésében. Einstein erre elutasító választ küldött, méghozzá egy gépelt levél hátoldalán, kézzel írott sorokkal. A tudós még arra se méltatta a japán filozófust, hogy üdvözletét fejezze ki, ami szokatlanul durva dolog, különösen két kontinens közötti kapcsolattartáskor.

„Mindig elítéltem az atombomba bevetését Japán ellen, de semmit sem tehettem a végzetes döntés megelőzésére” – válaszolta németül Sinoharának 1953. június 23-án.

A hirosimai bomba 140 ezer embert ölt meg, kiirtotta a japán város lakosságának felét, majd három nappal később Nagaszakira is ledobtak az amerikaiak egy bombát, amely újabb 70 ezer halálos áldozatot követelt. Hat nap múlva Hirohito császár a rádióban bejelentette Japán kapitulációját. A távol-keleti szigetország azóta is kampányt folytat a nukleáris fegyverek betiltásáért.

„Az egyetlen vigasz számomra a nukleáris fegyverek fejlesztésekor, hogy most az elrettentő hatás győzedelmeskedik, és a nemzetközi biztonság erősödik” – írta Einstein egy másik levelében. Einsteinnek zsidó származása miatt kellett elmenekülnie Németországból 1933-ban, Hitler hatalomra jutásakor. Ezután az Egyesült Államokban telepedett le a tudós. Einstein szintén leírta a japán filozófusnak, hogy időnként el tudja fogadni a háborút. „Nem azt írtam, hogy abszolút pacifista vagyok, de mindig is meggyőződéses pacifista voltam. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan körülmények, amelyek között véleményem szerint szükséges az erő használata” – szögezte le a relativitáselmélet atyja. „Ilyen eset például, ha egy olyan ellenféllel kerülök szembe, akinek feltétel nélküli célja, hogy engem és a népemet elpusztítsa.” Majd így folytatta: „Ezért a náci Németország elleni erőhasználat véleményem szerint igazságos és szükséges volt.”

Végül barátság szövődött Einstein és Sinohara közt. A levelezés 1954 júliusában fejeződött be, egy évvel azelőtt, hogy Einstein meghalt. Ágy nem teljesülhetett Sinohara álma, hogy személyesen is találkozzon a tudóssal.

Sinohara özvegye most elhatározta, hogy közgyűjteményben helyezi el az Einsteintől kapott leveleket, amire jó alkalom az Einstein-év, illetve a második világháború lezárásának hatvanadik évfordulója. Jelenleg is zajlik a megfelelő múzeum kiválasztása, ugyanis időközben több intézmény is bejelentkezett az idős asszonynál, hogy szívesen kiállítaná az iratokat és a dokumentumokat.

Stop!