Forrás: Magyar Hírlap

A három politikus találkozójának az adott apropót, hogy e hét végén ünneplik a hét évszázadon át Königsbergként ismert Kalinyingrád alapításának 750. évfordulóját

Megdöbbentette a nemzetközi közvéleményt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Lengyelország és a balti államok képviselőit nem, Franciaország és Németország vezetőit viszont meghívta Kalinyingrád fennállása 750. évfordulójának ünnepségeire. A találkozó a német ellenzéknek is újabb lehetőséget adott, hogy kritizálják Schröder kancellárt.

A balti köztársaságok és Lengyelország közé ékelt orosz enklávé sorsa, történelme és a tegnap tartott pompás ünnepség körüli nemzetközi perpatvar – legalábbis a német sajtó és főként Gerhard Schröder ellenzéke szerint – éppen elég indokot szolgáltatott volna arra, hogy a kancellár lemondja a meghívást személyes barátjánál, Vlagyimir Putyinnál. Ezt azonban nem tette meg, úgyhogy kettejükön kívül a nagyvilágból még a „harmadik jó barát”, Jacques Chirac francia államfő ünnepelt Kalinyingrádban. A világsajtó megfejteni sem tudja annak titkát, hogy miért éppen Chirac a másik díszvendég, hiszen – noha Napóleonnak volt ugyan egy kisebb kiruccanása a szóban forgó térségbe – a franciáknak körülbelül annyi közük van Kalinyingrádhoz, mint például a magyaroknak.

Nem kaptak viszont meghívást az ünnepségre olyan országok vezetői, amelyeknek tényleg szerepük volt a régió történetében. Közéjük tartozik Lengyelország, melynek akár „történelmi” igényei is lehetnének „Kelet-Poroszországra”, de Putyin bojkottálta a balti köztársaságokat is, amelyek népei alaposan befolyásolták a régió kultúráját. Orosz sajtóértesülések szerint a Kreml azért döntött a szomszédos országok vezetőinek mellőzése mellett, mert a jubileumot „elsősorban az orosz nép ünnepének tartja, és arra olyan barátokat hívtak meg, akikkel egy nyelven beszélnek”. A németországi ellenzék szerint azonban Schrödernek szolidaritást kellett volna vállalnia a balti államokkal, amelyek ugyanúgy „szovjet megszállás” alá kerültek, mint Kalinyingrád.

A három politikus találkozójának az adott apropót, hogy e hét végén ünneplik a hét évszázadon át Königsbergként ismert Kalinyingrád alapításának 750. évfordulóját. A várost 1255-ben alapította meg a német lovagrend, és Kelet-Poroszország központja volt, míg az 1945-ös potsdami konferencia döntése a Szovjetunióhoz csatolta, majd 1946 júniusában az akkor elhunyt szovjet államfő, Mihail Kalinyin tiszteletére átnevezték Kalinyingrádnak.

A város lakóinak túlnyomó többsége egészen 1945-ig porosz volt. Noha Németországban senki sem vitatja, hogy a náci időkben német gazemberek kezére került az irányítás, de ami azután következett, az a szemtanúk beszámolói szerint ugyanolyan pokol volt, mint a náci uralom. Sőt a bevonuló szovjet katonák – s ezt a köztük még élők sem cáfolják – sehol annyi szenvedést nem okoztak a polgári lakosságnak, mint Königsbergben. A holokausztot túlélő zsidók is beszámoltak róla, hogy a szovjetek tízezrével erőszakolták meg a nőket, raboltak, gyilkoltak. A százötvenezer német lakosból néhány tízezer maradt csupán életben, őket: tizenötezer embert, asszonyokat, gyerekeket, 1948-ig deportálták Németországba.

A tegnapi ünnepségeken a három politikus nem is Kalinyingrádban, hanem az attól 38 kilométerre, található Szvetlogorszkban találkozott – emlékeztetett az MTI. Megbeszélésükön Oroszország és az EU kapcsolatáról, az ENSZ BT átalakításáról, a G-8-ak küszöbön álló csúcstalálkozójának előkészítéséről és nemzetközi problémákról egyeztettek. Abban mind Moszkva, mind Párizs egyetértett, hogy Németország helyet érdemel az ENSZ BT-ben, és mindhárom ország támogatásáról biztosította az Afrika megsegítését célzó pénzügyi javaslatot.

Kertész Éva, Berlin