Forrás: antiszemitizmus.hu

A www.jobbik.net található írások szerzőinek nem igazán sikerül úgy foglalkoznia Trianonnal, a kettős állampolgárság kérdéseivel, hogy ne zsidózzanak egy kicsit. Pedig egyszer, a változatosság kedvéért, megpróbálhatnák ezeket a tragédiákat, sérelmeket úgy tárgyalni, hogy ne tűnjenek antiszemitának – igaz, akkor összeomlana a világképük, hiszen arról kellene beszélni, hogy mindezek a tragédiák ténylegesen miért következtek be. Az első írás ( „Mintha csak egy tragédia lenne, „június. 16) a Trianon-oktatást hiányolja, de ezt „feltétlenül” párhuzamba kell állítania a holokausztoktatással kapcsolatos programokkal.

Az átlag magyar diák alig tud valamit a magyarságot érintő sorstragédiákról, fekete folt számára Trianon, és még véletlenül sem tudja felsorolni az I. és II. világháború hazánkat érintő fontosabb állomásait, s csak halvány sejtelme lehet doni hómezőkön elpusztított magyar katonák hősi erőfeszítéséről, ám a hazai oktatáspolitika nem erre a kérdéskörre helyezi a hangsúlyt. Egy hazai kisebbség múlt századi megpróbáltatásairól, szenvedéséről viszont nincs olyan nap, hogy ne esne szó valamilyen formában. A holokausztkérdést szinte az élet minden területén napirenden tartják.

„Holokauszt oktatási csomagot juttatott el a középiskolákba a Történelemtanárok Egylete (TTE) két másik szervezettel közösen. Az oktatási csomag a Hannah Arendt Egyesület, a Shoah Túlélői Vizuális Történelem Alapítvány és a Történelemtanárok Egylete összefogásával készült. „”Az Oktatási Minisztérium és a Task Force for International Cooperation támogatásával jut el a magyarországi középiskolákba.”

Azzal az ürüggyel, hogy a magyar diákok keveset tudnak Trianonról, a Donnál történtekről, a szerző rosszhiszeműen a holokauszt-oktatást támadja. Nos, ahogy a fent említett szervezetek elkészítették az említett anyagot, úgy Trianonnal kapcsolatban is el lehetne készíteni hasonlót. Hogy ezt eddig nem tették meg, nem igazolja az olyan kijelentéseket, hogy „e gy hazai kisebbség múlt századi megpróbáltatásairól, szenvedéséről viszont nincs olyan nap, hogy ne esne szó valamilyen formában”, különösen úgy, hogy a zsidóságot szembeállítja a magyarsággal, hiszen azzal, hogy „kisebbségről” beszél, azt állítja, hogy Radnóti és társai nem voltak a magyarok (is).