Forrás: NOLJoachim Fest: A bukás
Horeczky Krisztina, 2005. június 25. 00:00
„A múlt”, azaz a második világháborús bűnök megértésével, feldolgozásával évtizedek óta, már-már önkínzó módon birkózó (nyugat)-németek tisztes tevékenységük definiálására megalkottak egy, a mi nyelvünkre lefordíthatatlan szót: Vergangenheitsbewältigung.
Értelmezéséhez adalékul néhány mondat.
2002-ben publikálták Németországban a ma közel nyolcvanéves Joachim Fest – a FAZ hajdani kiadója, szerkesztője és publicistája – történelmi lektűrjét, A bukást. Szerző 1945. április 16-tól a kapitulációkig mutatja be a szövetségesek által körülzárt Berlinben a Vezér és a náci vezetők végnapjait, kiemelve az eseménysorból a birodalmi kancellária betonodújában bekövetkezett – a melodráma hamisítatlan stílusjegyeivel leírt – eseményeket. Az átütő sikerű munka Oliver Hirschbiegel-féle azonos című celluloidgiccs forgatókönyvének alapjául szolgált, csakúgy, mint Hitler titkárnője, Traudl Junge szánalmas, Az utolsó óráig című, hazánkban is forgalmazott doku-memoárja.
Az Albert Speer-visszaemlékezések lektora-szerkesztője és a Speer-életrajz megalkotójaként ismert Fest a hatvanas évek közepétől tevékeny részt vállalt a berlin-spandaui fegyházban húsz évet töltött, „megtévedt” építész tisztára mosásában. A zsurnaliszta-író ennek érdekében két hazugság életben tartásán ügyködött: Hitler démonizálásán, és – mintegy wagneri tablót festve – a német történelem legpusztítóbb vereségének sorsszerűvé tételén. Részint ezért, hogy A bukásban – a „kollektív amnesztia” jegyében – nem ejt szót a bürokratikus náci gépezet szervezetten végrehajtott, ideológiával megtámogatott népirtásáról (sem). Hasonló „gesztus”, hogy Hirschbiegel a hatmillió zsidóról kizárólag egy filmvégi feliratban emlékezett meg.
Fest bestsellere (és a heves vitákat kiváltó moziadaptáció) sok szempontból analóg azzal a – kivált a tömegkultúrából ismert – jelenséggel, amelyet „holokauszt-biznisz” névvel illetnek. A szerző – és még jó néhány „barátja, üzletfele” – egy bátor, épp ezért kockázatos társadalmi tett élharcosának adja ki magát, de a háttérben mindenki számára látható a fölirat: haszonvágy. (Szó, 207 oldal, 1800 forint)
