Forrás: Népszava

A másfél milliós nyomravezetői díj fejében eddig tett hat állapolgári bejelentés közül kettőt tart egyelőre használhatónak a rendőrség, amely a külön erre a nyomozásra létrehozott csoporttal kutatja a múlt heti Kozma utcai sírgyalázás lehetséges elkövetőit és az indítékokat. Utóbbiak között vizsgálják a vandalizmust illetve a rasszista motivációt is. Bár kevéssé tartják valószínűnek, nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy a százmilliós károkozás mögött esetleg a sírkőmaffia állhat, bár ennek létezéséről nem tudnak a hatóságok.

Hat bejelentés érkezett eddig a rendőrségre a budapesti Kozma utcai zsidó temetőben múlt héten elkövetett sírgyalázás ügyében – közölte a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. E jelzések közül kettő tűnik használhatónak – mondta Tóth Gábor a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Hozzátette, tart az adatgyűjtés, a tanúk felkutatása: a rendőrség minden lehetséges verziót megvizsgál, nem zárja ki a vandalizmust és a rasszista motivációt sem.

Amit eddig biztosan tudni lehet, hogy a sírok megrongálásához a tettesek, akik többen voltak, nem használtak különösebb eszközt, elég volt az emberi erő is ahhoz, hogy kimozdítsák helyükből a mázsás márvány- és gránittömböket, melyek aztán súlyukkal összezúzták a sírt fedő kőlapokat. A bűncselekmény jogi minősítése rongálás és kegyeletsértés, de van egy másik vonzata, ez egy emberi méltóság elleni cselekmény. Mindkét bűncselekmény esetében három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók a tettesek. A rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese arra a lapinformációra reagálva, miszerint a sírkőmaffia, azaz üzleti érdek áll a rongálás mögött, megismételte: a rendőrség minden lehetőséget figyelembe vesz, ami a megoldáshoz vezethet. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez „extrém feltételezés”, s idáig nem hallott sírkőmaffiáról.

külön

A rendőrség a helyszíni szemlén több mint félszáz nyomot talált: DNS-t, ujjlenyomatot és más bizonyítékot rögzítettek. Világszerte egyre több bűncselekmény felderítéséhez nyújt segítséget a DNS-minták elemzése. Az ilyen vizsgálatok révén lehetőség nyílik arra, hogy egy nap egy addig ismeretlen elkövető DNS-ének párját megtalálják a nyilvántartásban szereplő gyanúsítottak mintái között, s így felelősségre vonják az illetőt.

Magyarországon sem újkeletű dolog a bűnűgyi célú DNS-vizsgálat – mondta lapunk érdeklődésére a Bűnügyi Szakértői Kutató Intézet DNS laborjának vezetője. Ezt a módszert 1993 óta használja fel az intézet igazságügyi szakéretői vélemények készítéséhez. Arra azonban csak egy 2000-ben hozott törvény ad lehetőséget, hogy egyes bűntényeknél talált, szakszóval DNS-profilnak nevezett mintákról nyilvántartást vezessenek – tette hozzá Woller János igazságügyi szakértő. Mint mondta, a DNS „nyomok” sokfélék lehetnek, kezdve a leggyakrabban a helyszínen „hagyott” hajszáltól a sebesülés során hagyott vér- illetve például nemi erőszak esetén felellhető ondómintákig.

Egyes – súlyosabb büntetőjogi kategóriába eső – bűncselekményeknél a gyanúsítottaktól minden esetben vesznek DNS-mintát a nyomozók, melyek nyilvántartásba kerülnek és összevethetők a később ismeretlen elkövetőtől hátrahagyott mintákkal – mondta a szakember. Már egy ilyen nyilvántartás puszta léte is hatékonyan segíti a bűnüldözést, még jobb eredmények érhetők el természetesen a minél nagyobb számú minta alkalmazásával. Ma Magyarországon húszezernél több DNS-profilt tartanak nyilván, míg Nagy-Britanniában például kétmilliót. A lényeg mégsem a nagyság, hanem az, hogy mekkora az ismert illetve a beazonosítatlan minták aránya. A DNS-profil azonosítással nemcsak a mostani Kozma utcai sírrongálóknak próbáltak nyomára bukkani a hatóságok, hanem más nagy horderejű bűnügyek elkövetőiére is: elég csak a móri mészárlásra vagy Szász Károly PSZÁF-elnök megverésére gondolni.

Lengyel Tibor