Forrás: Erec

„A legtöbbet tanultam a tanítványaim kérdéseiből” – vallja a bölcs a nyári szombat délutáni olvasmányok, az Atyák bölcs mondásai szövegében. Oláh János – növendékei szerint – az eszményi tanár, aki több, mint egy évtizede oktatja a jiddiskeit több területét, a zsidó epikát, etikát, a vallástörténetet, szabályait, szokásait, szertartásait; óráról órára jegyzetekkel látta el hallgatóit. Mert figyelte a foglalkozásokon elhangzott kérdéseket, igyekezett a kíváncsiságot, az érdeklődést kielégíteni, ezért a tárgyhoz tartozó tudnivalókat három füzetbe gyűjtötte össze. Az elsőben az ünnepek, emlék, gyász, böjt és nevezetes napokkal kapcsolatos ismereteket tárgyalta, a másodikban az életút szertartásait, a harmadikban a mindennapok világát taglalta. Kétségtelen a három kérdés csoport összetartozása, egy mondatban kifejezve: a zsidó vallás lényegéről beszélünk. Kifejezhetjük egy szóval is a mondanivaló tartalmát: Judaisztika. Ezzel a címmel jelent meg Oláh János külsejében ízléses, gondolatiságában gazdag új kötete. Magva a már említett három füzet, de mivel azok megírása óta a hallgatók kérdései alapján újabb és újabb szemszögből kellett a problematikát megközelíteni, ezért a mondanivaló kibővült, színesedett. A szerző minden kérdést több oldalról közelít meg, figyelembe véve a vallási irányzatokat, a helyi szokásokat és az olvasók rétegződését, széles skáláját. És kézbe veheti a könyvet az is, aki most akarja megismerni a vallás alapjait, de azok is, akik meglévő tudásukat gyarapítani, mélyíteni kívánják.

Példával élve: minden hetet záró, azt megkoronázó szent szombat szabályairól, szokásairól, valamint az évente ismétlődő nagy ünnepekről, természetesen részletesen szól a tájékoztatás. De nem feledkezik meg a pedagógus szerző olyan kevesek által ismert szertartásról sem, mint a Nap megszentelése, amelyre 28 évenként kerül sor. „Ugyanis a hagyomány szerint a Nap akkor fejezi be körjáratát és tér vissza arra a helyre, honnént a teremtése pillanatában elindult … E körjárat a hét „égi” napból tevődik össze, tehát hétszer négy földi évből. A legutóbbi napszentelés 1981. április 7-én (5741 niszán 4-én) volt, a következő 2009. április 8-án (5769 niszán hó 4-én) lesz.”

E példát azért említettük, mert bizonyítani szeretnénk a szerző ha nem is a teljességre, de a sokoldalú tájékoztatásra törekedett. A skála rendkívül széles, mivel a vallási szabályok, szokások átölelik az élet minden rezdülését a bölcsőtől a búcsúig. Ehhez igazodik Oláh János gondos munkája.

Rendkívül sokat markol, nem véletlenül a tartalomjegyzék hét oldalból áll, de sokat is ad. Páratlan lelkiismeretességgel igyekszik nem megfeledkezni semmi lényeges dologról. Még az ünnepek, szokások étrendjét is felsorolja. Tárgyalja az imák, áldások kialakulását, sorra veszi a tárgyakat, szertartási eszközöket, számba veszi a közösségi tisztségviselők feladatait, mindezeket a források, jegyzetanyagban való megjelölésével teszi.

Nehéz bármit kiemelni a gazdag anyagból. Ha vesszük például a zsinagóga fejezetét, itt is a sokoldalú ismertetésre való törekvés a döntő motívum. Leírja, honnan származik a megnevezés, miért nem szeretjük a templom szó használatát (mert a fogalom alatt a jeruzsálemi Szentélyt értjük). Felsorolja az imaházak típusait, funkcióit, berendezését, az imahelyek kialakulásának színes történetét.

Más példával élve egy jelképet, a Mágen Dávid (Dávid pajzsa) a hatágú csillagot tárgyalja, amelyet büszkén hordanak lányok-asszonyok ékszerként, de kötelező volt viselni bizonyos korokban megalázó jelként. Megtudhatjuk, hogy miért nevezik Dávid pajzsának, mit jelképez, hol találkozunk e sokszöggel először rajzolt formában, hol az irodalomban, vagy a kabalában.

Mi a mikve? (Rituális fürdő) Mennyi élővíz szükséges hozzá, kik használják, mikor és miért, mi a jelentősége a családi élet szempontjából ennek az intézménynek.

Ne is kíséreljük meg a száznál több cikk akár felületes ismertetését. Bármennyire is szeretnénk ízelítőt adni a kivételesen gazdag tartalomból, amely még az egymást köszöntő formulákról sem feledkezik meg. Mellékelhetjük akár a tartalomjegyzéket is, de ezt a lap terjedelme nem engedi. Jó szívvel mondjuk, a könyv számos tudnivalót tartalmaz, akit érdekel a zsidó világ, nem nélkülözheti. Nem féltjük Oláh Jánost, hogy most már e sikerült és annyi adatot tartalmazó könyv után téma nélkül marad. Amíg diákok között lesz, mindig találkozik újabb kérdésekkel, amelynek válaszait összegyűjtve kifogyhatatlan lesz az inspiráció újabb művek megírására.

Deutsch Gábor

Oláh János: Judaisztika. Bookmaker Kiadó 2005.