Forrás: Népszava

Öt éven keresztül töretlenül ívelt felfelé Oroszország fegyverkereskedelme. Tavaly is rekordot döntött: 6 milliárd dollár bevételt könyvelhettek el. Most mégis arról szólnak a hírek, hogy ha Moszkva meg akarja tartani pozícióit, akkor ki kell találnia valamit.

A Moszkovszkije Novosztyi című lap értesülése szerint Vlagyimir Putyin idén már kétszer összehívta azt az általa vezetett bizottságot, amely a haditechnikai együttműködés kérdéseivel foglalkozik. Az orosz elnök a legutóbbi tanácskozáson annak a véleményének adott hangot, hogy az ország fegyvergyártást biztosító tudományos-technikai potenciálja kimerült, és ezért össze kell fogni a külföldi partnerekkel.

A moszkvai lap szerint a gondokat csak növeli, hogy a legnagyobb fegyvervásárlók, India és Kína már felszerelték hadseregeiket orosz fegyverrel, az új piacokat viszont csak lassú ütemben sikerül meghódítani. Ahhoz, hogy a legnagyobb társaságok kijussanak a nemzetközi piacra, le kellene építeni a bürokráciát, s azokat a félelmeket is félre kellene tenni, amelyek akadályozzák a külföldi cégek bevonását a hazai hadiipar korszerűsítésébe.

Az orosz fegyverexport 80 százaléka eddig Indiára és Kínára esett. Több mint 50 Szu-30MK vadászrepülőgépet adtak el a két országnak. Kína 12 légvédelmi rendszert és 2 torpedórombolót, India 2 fregattot is vásárolt. India vásárlásai között szerepel 130 darab T-90C tank, ezt a típust a jövőben már maga fogja gyártani.

Jövedelmező üzlet az oroszok számára a Kínának készülő 8 darab tengeralattjáró és a két torpedóromboló. India a Gorskov admirális repülőgép-hordozó modernizálására adott megrendelést.

Az üzletfelek között szerepel Malajzia is 18 darab Szu-30MKM harci géppel, és Marokkó, amely 6 darab önjáró légvédelmi komplexumot rendelt 100 millió dollár értékben. Venezuelát az AK-103 gépkarabély érdekli: 100 ezer darabot vásárol 54 millió dollárért, és a Mi-35-s helikopter, amelyből 50 darabra vevő teljes szervizzel és a személyzet kiképzésével együtt. Ez félmilliárd dollárt ér meg neki.

Néhány üzlet dugába dőlt, például a cunami pusztításai miatt Indonézia visszalépett egy tucat Szuhoj gép megvásárlásától, s az oroszok elvesztették azt a pályázatot is, amelyet Brazília írt ki vadászgépek vásárlására. Csak ennek a két üzletnek az elvesztése több mint 700 millió dolláros veszteséget jelent.

Most azon törik a fejüket Moszkvában, milyen ajánlatot tegyenek Indiának és Kínának, amely elől nem térhetnének ki. Az egyik legtekintélyesebb fegyverpiaci szakértő úgy véli, egyetlen esélye van Oroszországnak arra, hogy fenntartsa a korábbi szinten a fegyverüzletet: ha stratégiai rendszereket ajánl eladásra. Állítólag tárgyalások folynak Indiával két atom-tengeralattjáró felépítéséről és eladásáról. Úgy tudják, ezt a kérdést Vlagyimir Putyin legutóbbi indiai látogatásán is érintették. Egyelőre azonban nem világos, hogy ezek a tengeralattjárók nemzetközi szerződésekben rögzített eladási tilalom alá esnek-e.

Kínának Moszkva a Tu-95MC stratégiai bombázót és a Tu-22M3 rakétahordozót ajánlaná. Ezek a gépek mindenestre részt vesznek azokban a közös gyakorlatokban, amelyeket a Sárga tenger térségében szeptemberre terveznek. A részvétel célja az, hogy kedvet csináljanak hozzájuk a kínaiaknak. Maguk a gépek nem újak, viszont képesek olyan szárnyasrakéták szállítására, amelyeknek a hatótávolsága 3000 kilométer. A kérdés megint csak az, eladhatja-e Oroszország ezeket a rakétákat. Az orosz-amerikai szerződés szerint: nem…

Az elektronikában Oroszország elmaradt vetélytársai mögött. Azokat a vadászgépeket és a fregattokat, amelyeket Indiának szállítottak, izraeli, francia és indiai fedélzeti rendszerekkel szerelték fel. A Malajziának eladott Szu-gépek belső felszerelését is a franciák végezték el. A kínaiak pedig megkövetelték, hogy a megrendelt A-50 távolsági repülőgépek radarjait Izraeltől szerezzék be. Az oroszokat az amerikaiak „segítették ki”, amikor meggátolták ezt a kínai-izraeli üzletkötést. Ami nem sikerült a kínaiaknak, az sikerült az indiaiaknak: az ő általuk vásárolt orosz gépek „agyai” Izraelből származnak.

A Moszkovszkije Novosztyi című lap tudni véli, hogy India Putyin tudomására hozta: kész hosszútávu közös védelmi kutatási programokat finanszírozni, például egy ötödik generációs vadászgép létrehozása céljából. Úgy tűnik azonban, az orosz cégek ebben nem látnak elég fantáziát, mivel, hogy nem hoz elég hasznot nekik.

Újabban Izrael is a lehetséges partnerek között szerepel. Olyan modern berendezéseket ajánl, amelyeknek a gyártása Oroszország számára problémát jelent.

Barabás Péter

keretbe

A legnagyobb fegyverüzletek

India számára 2,3 milliárd dollárért modernizálják a Gorskov admirális repülőgéphordozót. Az ár tartalmazza 12 darab MÁG-29K fedélzeti vadászgép legyártását is. Erre 2008-ig sor kerül.

Kína 2002-ben megrendelt Oroszországtól 8 darab tengeralattjárót másfélmilliárd dollár értékben. Idén hármat már le is szállítanak.

Kína számára egy szentpétervári gyár két torpedórombolót épít. 1,4 milliárdos üzlet ez. Az első romboló őszre elkészül.

Malajziával 2003-ban kötöttek szerződést 18 darab Szu-30MKM vadászgép szállításáról. 900 millió dollárt kap ezért Oroszország. A gépeket 2006-ban bocsátják rendelkezésre.

képalá

Moszkva több mint 50 Szu-30MK vadászrepülőgépet adott el eddig Kínának és Indiának Fotó: Népszava-archív