Forrás: NOL

Haller Dóra, 2005. június 23. 00:00

Az első díjas „terítő”Kép: Révai Sári Forrasztópisztollyal meglágyítja a vékony ezüstfonalat, majd összeilleszti a szálakat. A cérnavékony madzagok finoman tekerednek az ujjai között. Összefog közülük négyet-ötöt, egy fémszállal körbetekeri, hogy ne csússzanak széjjel, és ne álljon ki sehol egyik darab vége sem. Újra a forrasztópisztoly következik, később speciális technikával összehorgolja a szálakat. Ékszer készül Krausz Diana-módra.

– Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy elképzelhetetlen számára, hogy egy nő ötvös legyen, hiszen ahhoz nem kevés fizikai erő kell – mondja Krausz Diana. – Ez az ékszerhorgolási technika azonban, amellyel dolgozom, kifejezetten női ujjakat kíván.

Diana művelődésszervezőnek tanult, előbb Egerben, később Pécsett, az egyetem elvégzése után pedig a leányfalui művelődési ház igazgatója lett.

– Nehéz időszak volt ez az életemben – mondja. – Úgy éreztem, bármi jót szeretnék csinálni, csak a rossz jön vissza. Szinte reménytelen volt a szervezés, a művelődési ház nagytermét végül tornateremnek adták ki – meséli. – Nagyon vágytam arra, hogy végre valami produktív dolgot csinálhassak, valami olyat, aminek kézzelfogható eredménye van.

Hamarosan erre is lehetősége nyílt, amikor férjével egy időre Izraelbe költözött.

– Izraelben azt vettem észre, hogy szinte mindenki megnézi az ékszerüzletek kirakatát. Külön ékszerdivat-irányzatok is léteznek – mondja.

Tel Avivban, az ékszer-technológiai központban, egyéves kurzuson tanulta ki az ötvösmesterség fortélyait. Nem dolgozhatott rögtön arannyal és ezüsttel, kezdetben csupán rézzel, a nemesebb fémeket már csak valamennyire értő kezekbe adnak. Ez Magyarországon sincs másképp, ami különbség létezik, az inkább az oktatási formák intenzitása között van.

– A kinti oktatás kétszer olyan intenzív, mint az itthoni. Mikor honosíttatni szerettem volna az izraeli diplomámat – ami mellesleg kész tortúra volt -, megfigyeltem, hogy ugyanannyi óraszám itthon két évre van elosztva. Izraelben az iskola teljesen kitöltötte a hétköznapjaimat és a gondolataimat is. A speciális horgolási technika, amellyel dolgozom, még abból az időből származik.

Az ezüstfonalból font, féldrágakövekkel díszített fejpántok és karkötők középkori hangulatot idéznek: a lovagok finoman cizellált páncélingeit. A motívumokat, amelyekkel Diana dolgozik azonban nem a középkor inspirálta, a kelet világa volt rá nagy hatással.

– Amikor azt mondom „a kelet világa” nem a napjainkban már klisészámba menő szinte giccses keleti szimbólumokra gondolok – magyarázza. – Ami engem megfogott, az a türkmén, perzsa és a kelet egyéb vidékeiről származó szőnyegek mintázata. A technikám a szőnyegszövés módszerét rekonstruálja, így ugyanazt a textilhatást idézi elő, mintha nem ezüsttel, hanem szövettel dolgoznék.

Sző, fon, horgol, és ezt mások is díjazzák. Legutóbb 2005 tavaszán, a Karát Nemzetközi Ékszerkiállításon, ahol Krausz Diana lett a „legszebb ékszer díj” nyertese. A nyertes darab egy 14 méter huzalból készült horgolt karkötő, egyszerű, mégis dekoratív. Nem számított a díjra, a büfében állt sorban, amikor szóltak neki, hogy nehogy elmenjen még, mert ő is nyert valamit, mint később kiderült, magát a fődíjat. Az újonnan alakult Magyar Ötvös Szövetség – egy főként fiatal ötvösöket tömörítő nemrég alakult szervezet – tagjaként indult a versenyen. A tervek szerint a szövetség minden évben rendez majd egy fórumot – még nem tudják, hogy ez csak kiállítás lesz-e, vagy verseny is egyben -, amelyen az ékszerkészítők összemérhetik tudásukat, és bemutathatják legsikerültebb alkotásaikat.

– Inspirálni kell a művészeket, mert amióta Magyarországon eltörölték a fogyasztási adót – ami eddig megdrágította az ékszereket -, azóta elárasztották az országot az Olaszországból és Törökországból importált tucatékszerek – mondja. – Ezekkel nem tudunk, és nem is akarunk konkurálni. Annyit lehet tenni a dömping ellen, hogy mindenki kialakítja a saját jellegzetes stílusát. Én például ezért készítek horgolt ékszereket, amelyekről nem lehet levenni a formát, nem lehet egyszerűen leönteni őket.

Krausz Diana forrasztópisztollyal lágyítja az ezüstfonalat

Krausz Diana hamarosan beköltözik az új műhelyébe, és már most készül a karácsonyi arany ékszerkollekcióval, amely novembertől négy budapesti boltban is kapható lesz. Nemcsak karácsonyig tervez, sokkal távolabbi céljai is vannak:

– Az Izraelben végzett ötvösök általában Indiában képzik tovább magukat, mert ott a leggyönyörűbb az ékszerdizájn. Ahogy a kisbabám nagyobb lesz, én is ezt az utat szeretném bejárni.

Magyarországon az ötvösmesternek készülő diákok két OKJ-s bizonyítványt nyújtó szakiskolában, illetve a Magyar Iparművészeti Egyetemen tanulhatják ki a szakmát. A Művészeti és Kézművesipari Szakképző Iskolában eddig csak ötvös-aranyműves szak létezett, a 2004/05-ös tanévtől azonban ötvös-fémműves szak is indult. A Budapesti Szolgáltató és Kézművesipari Szakképző kétéves képzésén pedig a hallgatók választhatnak a nappali, a beszámolórendszerű és az esti képzés között.