Forrás: Népszava

A párizsi rendőrség és a Mémorial de la Shoah (Holokauszt Emlékmúzeum) kortárs zsidó dokumentációs központja (CDJC) megállapodást írt alá a német megszállás alatti francia kollaborálásról szóló dokumentumok átadásáról, amelyek a zsidók deportálásában játszott aktív francia rendőrségi szerepvállalásról szolgálnak részletes adatokkal – adta hírül a Le Figaro pénteki száma. Elsősorban név, lakcím, foglalkozás és nemzetiség szerint csoportosított zsidók letartóztatási kartonjairól van szó, amely azon 80 ezer fogva tartott nyilvántartására szolgált, akiket a Párizs melletti drancyi táborban gyűjtöttek össze Auschwitzba való deportálásukat megelőzően. Ezen kívül az elkobzott több ezer vagyontárgy mikrofilmre rögzített listája is átkerül a CDJC tulajdonába, amelyeket korábban csak néhány szakértő és kutató tanulmányozhatott a rendőrségen.

Eric de Rothschild, a CDJC igazgatója szerint a most hozzáférhetővé váló dokumentumokban a kollaboráló Vichy-kormány és a náci rezsim legmélyéig lehet látni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem lehet a teljes párizsi rendőrséget elítélni, hiszen a párizsi zsidó családok kétharmada „azoknak a rendőröknek köszönhetően menekült meg, akik rosszul végezték munkájukat”. A Le Figaro hozzáteszi, hogy 1940 és 1945 között a párizsi egyenruhát viselő közhivatalnokok egy jelentős része úgy tett, mintha nem találná a keresett személyeket vagy egyszerűen csak hagyta őket elmenekülni. De a felszabadulás másnapján a párizsi rendőrök alig 20 százaléka maradhatott a prefektúra állományában és az államvédelemnél az 1999-ben nyilvánosságra hozott adatok szerint 15 ezer embert bocsátottak el a zsidók ellen végrehajtott cselekmények miatt.

Az ünnepélyes aláírás alkalmával Pierre Mutz, Párizs prefektusa „szimbolikus és jelentős hatású tettnek” minősítette két intézmény közti dokumentumcserét. Véleménye szerint az iratok bizonyítják, hogy „a megszállóval kollaboráló kormány utasítására milyen túlkapások és kemény ellenőrzések történhettek”. Emlékeztetett, hogy az archívumcsere annak a tíz évvel ezelőtt megkezdett hosszú folyamatnak a része, amelyet Jacques Chirac emlékezetes beszéde indított el 1995-ben, amelyben francia elnök először ismerte el a francia állam felelősségét a zsidók deportálásában.

Serge Klarsfeld ügyvéd, a franciaországi deportált zsidók leszármazottai egyesületének alapítója a konzervatív lapnak megjegyezte: ma már egyértelmű, hogy a párizsi zsidók üldözésének legfőbb szerve a párizsi rendőrség volt. Mindazonáltal a francia zsidók háromnegyede a többi franciának köszönhetően élte túl a háborút, és amióta Chirac elismerte az állami antiszemitizmus tényét, a prefektúra és az egyesület kiválóan tud együttműködni. Klarsfeld reméli, hogy mostantól mindenki nyugodt körülmények között megismerheti családja sorsát, és kirajzolódnak a történelemből az egyéni életutak, amelyek alapján világossá válhat, hogy mi is történt a párizsi rendőrség legsötétebb időszakában. MTI-információ