Magyarországnak történelmi kötelessége és elemi biztonsági érdeke Horvátország teljes jogú NATO- és EU-taggá válása – jelentette ki pénteken Zágrábban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, aki kétnapos látogatást tett Horvátországban. Magyarország stratégiai partnernek tekinti Horvátországot, és minden lehetséges eszközzel segíti taggá válását a két szervezetben, továbbá támogatja azt a törekvését, hogy csatlakozzon Olaszország, Magyarország és Szlovénia közös dandárjához, amely a következő évben az Európai Unió haderejének egyik harccsoportja lesz. A magyar minisztert fogadta Stjepan Mesic köztársasági elnök is. (MTI)
Új választások előtt Bulgáriában
Feloszlatták a bolgár parlamentet pénteken, a június 25-re kiírt választások előkészületeként. Szimeon Szakszkoburggotszki miniszterelnök centrista kormánya a második mandátumára készül, arra támaszkodva, hogy sikerült fenntartania a pénzügyi stabilitást, megfékezte az inflációt és a munkanélküliség növekedését, és bevezette a balkáni országot a NATO-ba. A reformok végrehajtásához szükséges áldozatok azonban népi elégedetlenséget okoztak, ezért az ellenzéki szocialistáknak nagyobb esélyük van a legjobb választási eredményre és az új kormány megalakítására. (MTI)
Megszállták a kormány épületét
Kiszorították a biskeki kormány épületéből azt a mintegy 150 tüntetőt, akik mintegy másfél órával korábban hatoltak be oda. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy a július első felére tervezett elnökválasztáson nem indulhat egy Urmatbek Bariktabaszov nevű közéleti személyiség. Bariktabaszov jelöltségét azzal az indokkal utasította vissza a választási biztottság, hogy a férfi kettős állampolgár, vagyis kazah útlevéllel is rendelkezik. A kormányépület előtt mintegy kétezres, szintén Bariktabaszov híveiből álló tömeg szorongott. A rendőrök nem csak az épületből távolították el a visszautasított jelölt híveit, hanem a városközpontból is. (Népszava)
Elítéltek egy bűnös „skorpiót”
Háborús bűntények elkövetése, 14 albán polgári lakos kivégzése miatt másodszor is húszévi börtönbüntetésre ítélték pénteken Szerbiában a Skorpiók nevű hírhedt kommandó egyik tagját. Az újvidéki Sasa Cvjetant bűnösnek találta a belgrádi kerületi bíróság, az ítélet szerint a kommandós 1999. március 28-án az észak-koszovói Podujevóben kivégzett 14 albán polgári személyt és megsebesített öt albán gyereket. A három éve folyó perben Cvjetant tavaly márciusban már húszévi szabadságvesztésre ítélte a prokupljei törvényszék, de a szerbiai legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánította az ítéletet. (MTI)
Izraeli óvintézkedés Gázában
„Fülest” kaptak az izraeli hatóságok arról, hogy palesztin szélsőségesek nagyszabású merényletet készítenek elő. Mivel a figyelmeztetést megbízhatónak minősítették, pénteken néhány órára két oldalról is lezárták a Gáza-övezetet: Egyiptom felé Rafahnál, Izrael felé pedig Ereznél. Az izraeli biztonsági szervek a tudomásukra jutott adatokat átadták a Palesztin Hatóságnak, azt várva tőle, hogy tartóztassa le a merényletre készülődő személyeket. Ilyen határlezárásokra az izraeli-palesztin tűzszüneti megállapodás óta már többször sor került, mégpedig ugyanezen okból, mint most. (Népszava)
Japán jöhet, Németország nem
Japán kitart az ENSZ BT reformjára vonatkozó, Brazíliával, Indiával és Németországgal közös javaslata mellett, amely szerint hat állandó taggal kellene bővíteni a testületet – jelentette ki New Yorkban Oszima Kendzo, az ázsiai ország állandó ENSZ-képviselője. Nicholas Burns amerikai külügyminisztériumi államtitkár ezzel szemben kijelentette, hogy Washington a BT két állandó taggal történő bővítését támogatja. Amerikai vélemény szerint ezek egyike Japán kell, hogy legyen, azt azonban, hogy Németország is bekerüljön az állandó tagok közé, az Egyesült Államok kategorikusan ellenzi. (MTI)
Hosszabban szavazhattak az irániak
Két órával meghosszabbították pénteken Iránban az elnökválasztást – közölte a teheráni televízió a belügyminisztérium döntését. A szavazóurnákat közép-európai idő szerint délután fél ötkor kellett volna bezárni, de több város kérésére még két órán át szavazhatnak a választópolgárok. A belügyi tárca egyik illetékese szerint éppen a nagyarányú részvétel miatt tolták ki az urnazárás idejét. Abdulvahid Muszavi-Lari iráni belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a verseny igen szoros, így várhatóan lesz második forduló. A választás nagy esélyese, Akbar Hasemi Rafszandzsani volt államfő szerint már az első fordulóban meglesz az eredmény. (MTI)

