Forrás: HETEK

HETEK – Országos Közéleti Hetilap | IX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM | 2005. JÚNIUS 17.

Csingár Edit

Divat a böjt

Megtisztulás ideig-óráig

A tavasz és a nyár eleje már régóta a böjt idejének számít a közfelfogásban. Ha végigtekintünk a vallások sokszínű kavalkádján, mindenhol megtaláljuk a böjtöt, mint spirituális áldozati cselekedetet. Sőt, a mai wellnesskultúrának is szerves része lett a böjt, ennek megfelelően az egészséges életmód hívei már nemcsak a testi, hanem a lelki-szellemi megtisztulás reményében is gyakorolják ezt a hagyományt.

A régi egyiptomiak, perzsák, görögök, indiaiak, mohamedánok és zsidók vallásában is fontos szerepet kapott a böjt, igaz, más-más formában és céllal. Egyes ókori civilizációkban a böjtölés elsősorban a papok és papnők felkészülése volt az istenség megközelítésére, ezenkívül a böjtöt eszköznek is tekintették az isten(ek) kiengesztelésére. A vallási rítusokban kivétel nélkül fontos szerepet tölt be ma is a böjt – az aszkézis, az önmegtartóztatás és a megtisztulás jelképeként.

A vallási tartalmon kívül egészségre gyakorolt hatásai miatt is rendszeres szokás volt a böjt a régi időkben, még gyógyításnál is alkalmazták több-kevesebb sikerrel. Az orvosi kutatások is igazolni látszanak, hogy a mértékletes étkezés és a jól megválasztott böjt javítja a szervezet ellenálló- és teljesítőképességeit.

Megterhelt élet

Az utóbbi évtizedekben a táplálkozással foglalkozó szakemberek elkezdték újra felfedezni a böjt tisztító hatását, melyet némelyek már a csodálatos jelzővel illetnek, és mind a gyógyítás, mind az egészségmegőrzés során alkalmazzák. Az anyagcsere nyomán kiürülő salakanyagokkal és az izzadsággal együtt – véleményük szerint – ugyanis testünkből szinte minden méreganyag eltávozna, ha a természetes tisztulást a jelenlegi életkörülmények, életstílus nem gátolná jelentősen. A helytelen táplálkozás (magas cukor-, só-, zsiradéktartalmú, rostszegény, túlfinomított ételek, tartósítószerek stb.) és a mozgáshiányos életmód, valamint a gyakori szorongás, stressz akadályozza a méregtelenítő folyamatokat. Erre építenek az említett szakemberek, amikor azt mondják: a szervezetnek akár hetente egy alkalommal jót tesz a böjt, méregtelenítés céljából. Az ember külső forrásból táplálkozik, kívülről viszi be a szükséges anyagokat, a böjt idején azonban belülről kezd el táplálkozni a szervezet. Az említett szakemberek által ajánlott, mondhatni wellnessböjt többféle lehet: teljes böjt (csak vízzel), gyümölcs- vagy léböjt, zöldséglé- vagy zöldséglevesböjt és pároltzöldségböjt. Ajánlják az orvosi felügyeletet is, és a körültekintő kiválasztást, hiszen a fizikai reakciók sokrétűek és veszélyesek is lehetnek adott esetben.

Élettani hatások

Akár vallási, akár egészségi szempontból böjtöl is valaki, a böjt alatt több biokémiai folyamat játszódik le az emberi szervezetben – erősíti meg dr. Molnár Attila. Az első és legfontosabb, hogy a szilárd tápanyagfelvétel megszűnik vagy mérséklődik, a böjt típusától függően, és a szervezet fokozatosan elkezd átállni a „belső üzemmódra”. Ez azt jelenti, hogy az emésztőrendszer tehermentesül, azonban nem áll le. Mivel a test energiaháztartásának 30-40 százaléka a táplálkozásra fordítódik, ez az energia felszabadul ilyenkor.

A megszokott szénhidrát, vagyis cukor alapú energianyerés helyett a máj elkezdi a fehérjéket, majd a zsírsavakat bontani és ebből előállítani az energiát. Ez az átállás azonban minimum egy-két napot igénybe vesz, és hatásait is megérezheti az ember.

A böjt az enzimtermelés megváltozásához is vezet, valamint a pajzsmirigy, a mellékvesék és a hasnyál termelése is megváltozik. Gyakori, hogy az energianyerés átállása miatt a vércukorszint ingadozni kezd, esetleg tartósan leesik, majd egy idő elteltével normalizálódik. Ha azonban tartósan fennáll ez az időszak, akkor komolyabb következményei is lehetnek. A fentiek mellett a hormonok működésében is változás áll be, az átállási szakaszban ez levertségben, nyugtalanságban, enyhe depresszióban jelentkezik, azonban az átállás után a böjtben a kreativitás, örömérzet, problémamegoldó-képesség javulását lehet észlelni.

A böjt alatt a szervezet sokak által áhított salak- és méregtelenítése szintén végbemegy, amit a sok folyadék fogyasztása is segít. Ebben a folyamatban a vese mellett a bőr szerepe sem elhanyagolható, hiszen az emberi bőr pórusain keresztül is távozik sok nem kívánatos anyag.

Helyes gyakorlat

Dr. Molnár Attila szerint a böjt pozitív hatásai ellenére nem képes megoldani és orvosolni a helytelen étkezési szokások következményeit egy csapásra, különösen akkor nem, ha félévente-évente alkalmazzák. Haszna akkor jelentős, ha egészséges, élelmi rostban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag (zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonakészítmények) ételek fogyasztása mellett gyakorolják. Fontos ugyanakkor a megfelelő felkészítő és levezető rész, ami nélkül a szervezet megtisztulása nem megy végbe megfelelően, sőt, még sokkhatásként is éri a hirtelen böjt, majd visszaállás. Nem szabad csodálkozni, ha esetleg epegörcsök vagy más fizikai fájdalmak követik a mohóságot! Az egészséges, kiegyensúlyozott és mértékletes táplálkozás rendszeres testmozgással kell kiegészüljön: csak ezt nevezhetjük egészséges életmódnak. Ez a mindennapi fizikai megterhelésen (gyaloglás, cipekedés) kívül értendő, a pulzusszám legalább tíz percen át tartó megemelkedését kell jelentse, legyen az torna, futás, labdajáték, vagy ami éppen jólesik.

A böjt esetén fellépő negatív hatások elkerülhetők vagy enyhíthetők, ha a böjtöt megfelelően előkészítjük. Ez alatt azt kell érteni, hogy legkésőbb a böjtöt megelőző napon már nem fogyasztunk nehéz ételeket, valamint a fehérjebevitelt (hús, tejtermékek) is lecsökkentjük. A zöldségek, gyümölcsök, rostban gazdag és könnyű ételek, valamint a több folyadék fogyasztása ajánlott ilyenkor.

A böjt végeztével ajánlott annyi napon át felépíteni a fokozatos visszaállást, amennyi ideig a böjt tartott. A gyümölcsök fogyasztása lédús mivoltukból fakadóan első helyen szerepel, ezt követik a zöldségek, majd a teljes kiőrlésű vagy rostban gazdagabb gabonafélék. A fehérjék fogyasztására fokozatosan kell visszatérni, ezek emésztése ugyanis nehezebb – nem is beszélve az erősen zsíros vagy fűszeres ételekről -, a halak, száraz húsok ajánlottak főképp.

A wellness böjtfelfogása

Az ember mint hiánylény születésétől fogva étel és ital felvételére szorul az életben maradásához, akárcsak minden élőlény. Az ételről és italról való lemondás a természetes világhoz való kapcsolódás, ráutaltság felfüggesztése is, ezáltal a spirituális világ felé való orientálódást is magába foglalja. A vallásoknál tapasztalható áldozatjelleg a wellnessböjt esetében is megjelenik, mint az egészséghívők újkori (New Age-es vagy ahhoz közeli) vallásgyakorlata, hiszen az ajánlott 5-40 napos gyümölcs- vagy léböjt időtartama alatt általában ajánlott a meditáció, valamint a böjt célja nemcsak a megtisztulás, hanem gyakran a test energiáinak a felszabadítása az öngyógyításra. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint egy többhetes böjtöt nem lehet pusztán fiziológiai szinten, azaz spirituális tartalom nélkül végigcsinálni.

A léböjt „felfedezőjeként” ismert német orvos, dr. Otto Buchinger is spirituális tartalommal határozta meg az általa felállított „kúrát”. Saját maga a következőt írja: „Nem képzelem be magamnak, hogy a német nyelvterületen én lennék az egyetlen böjtúttörő, azt viszont minden bizonnyal feltételezhetem, hogy a böjt és a spiritualitás közötti szoros összefüggést olyan világosan felismertem és szem előtt is tartom, mint senki más.” Az ő nevéhez is fűződő metódus, melyet előszeretettel alkalmaznak a wellnessközpontokban is, elsősorban nem a szervezet salaktalanítását célozza, hanem ez a böjt „az emberi szervezet saját gyógyító erőinek szóló legerősebb felszólítás, mind testi, mind lelki értelemben”.

Kockázatok kivédése

A böjt leggyakoribb kísérője a cukorhiány (hipoglikémia) fellépése, melynek tünetei a következők lehetnek: enyhe rosszullét, erős éhségérzet, fejfájás, nyugtalanság, depresszió, bizonytalan járás, izomrángás és nagyfokú fáradtságérzet. A nehézségeken egy kanál méz vagy egy szem szőlőcukor, de akár magasabb cukortartalmú folyadék is segít.

Az említett energiatermelés átállása következtében a fehérje- és zsírbontás során felszaporodó melléktermékek a vérben savasodást idéznek elő. Tünetei lehetnek a gyengeség, hányinger. Megoldás lehet a zöldséglevek fogyasztása.

A böjtkúrák során a szervezetben felgyülemlett felesleges anyagok tisztulási folyamata a légzőszerveknél is jelentkezik. Előfordulhatnak emiatt kezdetben légúti panaszok, melyek idővel megszűnnek. Felléptüket azonban nem kíséri láz, bakteriális fertőzés vagy levertség.

Az idegrendszeri és hormonális változások eleinte ingerlékenységben, nyugtalanságban, enyhébb depresszióban is jelentkezhetnek. A több pihenés, mozgás ezen is segít. Az átállás után megszűnnek az ilyen tünetek, és helyette pozitív kísérőjelenségek lépnek fel: javul a problémamegoldó-képesség, kreativitás, szellemi teljesítőképesség.

Nem utolsósorban az is említést érdemel, hogy a böjt ideje alatt a nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok hiánya is jelentkezik. Különösen fontos a káliumhiány, ami az izmok (így a szívizom) működésében is fontos szerepet játszik, hiánya esetén izomgyengeség, zsibbadás tapasztalható. Ezek kivédhetők a böjt alatt a nyomelemek és vitaminok pótlásával, melyet a zöldség- és gyümölcslevek biztosíthatnak.

Copyright

Comments are closed.