„Oh föld, az én véremet el ne takard,
és ne legyen hely az én kiáltásom számára.”

Jób könyve 16.18

A szlovák zsidóság képviselői (Kassáról és Pozsonyból), május 18-án 100 fős csoporttal részt vettek a szobibori koncentrációs táborban tartott megemlékezésen és emléktábla avatáson.

A lengyel szobibori haláltábort 1942. márciusában létesitették, és már májusban fogadta az egész Európából ide hurcoltakat. 1943. október 14-én felkelés tört ki a lágerben. 300, többnyire lengyel rab szállt szembe az SS és az ukrán őrséggel. A lázadást csak 30-an élték túl, ők eljutottak a partizánokig.

A szobibori koncentrációs tábort a felkelés után felszámoltak, a tábor létesítményeit elbontották. Fennállása alatt 250 000 európai zsidót pusztítottak el itt. Zsákmányolt T34 szovjet tankok motorjait használták, hogy szénmonoxid gázt fejlesztve 500 fős csoportokban végezzenek áldozataikkal a nyolc gázkamrában. Ebben a táborban nem voltak krematóriumok. Az elhunytakat egy nagy gödörbe dobáltak és elégették. A rabok nem kaptak csíkos tábori öltözéket, nem tetováltak beléjük számot, nevüket nem jegyezték fel listákba.

2004 őszén a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége értesítést kapott, egy német történész Wolfang Sheffler kutatásából, hogy Szobiborban pusztult el a szlovák zsidóság 24 730 fös csoportja (Auschwitzban 17 000 fő lelte halálát), így lett Szobibor a szlovák zsidóság elpusztításának az elsőszámú emlékhelye.

A vasútállomás kőfalán a német, lengyel, angol és héber nyelvű emléktáblák mellett most már szlovák nyelvű is van.

Az emléktáblánál a szlovákiai zsidó hitközségek vezetői és lengyel politikusok mondtak beszédet. A Szlovák Köztársaságot a külügyminiszterium államtitkára képviselte.

A rendezvény zárásaként Yoshi Steiner, kassai rabbi mondott gyászbeszédet és Kaddist (ima halottainkért), majd megfújta a sófárt (kosszarvból készült kürt).

Kende F. Csaba (Kassa)
menhaz.helyilapok.hu
www.menhaz.click.hu